A kínzások ellenére Izrael nincs a szégyenlistán

Több mint 500 gyerek halála nem volt elég ahhoz, hogy Izrael felkerüljön az ENSZ idei „szégyenlistájára”. A világszervezet éves jelentésében azokat az országokat, illetve fegyveres csoportokat vizsgálja, amelyek súlyosan sértik a gyermekek jogait háborús helyzetben. A nemzetközi jogvédő szervezetek tiltakoznak.

Az ENSZ június 8-án publikálta a gyermekjogokat súlyosan sértő államok és fegyveres csoportok „szégyenlistáját”. Izrael annak ellenére nem szerepel a jelentésben, hogy az általa a Gázai övezet ellen indított hadművelet során több mint 500 gyermek vesztette életét. A Human Right Watch nemzetközi jogvédő szervezet erre hivatkozva gyakorol nyomást Ban Ki Mun ENSZ főtitkárra, hogy Izrael kerüljön fel a listára– írta az AlJazeera.

Drámaian nőtt

Ban Ki Mun nem hajlandó változtatni a listán, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy 2014-hez képest „drámaian növekedett” a gyermekek halálozási aránya Izraelben és a Palesztin területeken.

A Gáza és Izrael között kirobbant tavalyi konfliktus során 561 (557 palesztin és 4 izraeli) gyermek vesztette életét, és 4271 (4249 palesztin és 22 izraeli) sebesült meg.

Egy palesztin iskolás lány vág át romos házakon a gázai övezetben Forrás: AFP/Mohammed Abed

„Izrael nem szerepelhet együtt olyan szervezetekkel, mint az ISIS, az Al-kaida, vagy a Talibán” – mondta Ron Prosor, az ENSZ izraeli nagykövete, aki üdvözölte az ENSZ főtitkár döntéstét.

A Hamaszt is elítélik

Ban Ki Mun a nemzetközi jogvédő szervezetekkel együtt elítélte a Hamaszt is, mert terrorszervezet rakétáival válogatás nélkül támadta Izraelt, veszélyeztetve ezzel izraeli és gázai gyermekéleteket.

A jogvédők elmarasztaltak több pakisztáni, indiai és thai földi fegyveres szervezetet is, amiért iskolákra lőnek.

A lista 51 csoportot tartalmaz, akik között megtalálható a Boko Haram, az Iszlám állam (IS), illetve különböző közel-keleti és afrikai fegyveres csoportok.

Rakéta becsapódása Gázában egy izraeli légitámadás közben Forrás: MTI/EPA/Mohammed Szaber

„A tények és a következetesség elve azt diktálná, hogy Izraelnek és a Hamasznak is szerepelnie kellene a listán. Úgy látszik azonban, hogy a politikai játszmák fontosabbak a gyermekek védelménél” – mondja Philippe Bolopion, a Human Rights Watch egyik képviselője.

Nem számít, ha iskolára lőnek

A „szégyenlistát” két hónappal azután adták ki, miután kiderült, hogy Izrael hét halálos csapást hajtott végre több, az ENSZ által működtetett iskola ellen a Gázai övezetben tavaly nyáron.

A 2014-es konfliktus során 539 gyermek vesztette életét, és 2956 sebesült meg. A sebesültek többségének élethosszig tartó traumával és testi-lelki sérüléssel kell szembenéznie – állítják az ENSZ Gyermek Gyorssegélyalapjának (UNICEF) munkatársai.

Banksy alkotása egy lerombolt ház falán, a Gázai övezetben fekvő Bét-Hanúnban Forrás: MTI/EPA/Mohammed Szaber

Az izraeli katonák bántalmazzák és kínozzák a 18 év alatti palesztin őrizeteseket a börtönben – nyilatkozta május 31-én Hiba Masal-ha, egy palesztin ügyvéd az iráni Press tévének.

Verés, fenyegetés, zsarolás

A 68 fiatalkorúval folytatott beszélgetése során Masal-ha azt is megállapította, hogy a fogvatartottakat nemcsak verik, de „fenyegetik és zsarolják” is.

Az izraeliek brutális módszereiről szóló jelentéseket Issa Qarage, a Palesztin Hatóság börtönügyi bizottságának főnöke is megerősítette. Az izraeli erők tárgyalás nélkül is akár hat hónapra rács mögé csukhatják a megszállt Ciszjordániában élő palesztin fiatalokat. Az izraeli jog indokolt esetben megengedi a határidő meghosszabbítását.

Tárgyalás nélkül hat hónapra csukhatják le a letartóztatottakat Forrás: AFP/Thomas Coex

Egy nemzetközi gyermekjogvédő szervezet szerint az izraeli hatóságok 2014-ben a letartóztatott gyerekek 93 százalékától tagadták meg a törvényes védelem jogát.

Összességében több mint 7000 palesztin tartózkodik 17 izraeli börtönben, vagy úgynevezett kihallgatóközpontokban, a legtöbbjük ellen nincs hivatalos vád, és hivatalos eljárás sem folyik ellenük.

Nem újkeletűek

Izrael vitatott módszerei a palesztinok megzabolázására nem újkeletűek. 1987-ben robbant ki az első intifáda, amikor feldühödött palesztinok ezrei támadtak kövekkel az izraeli védelmi erőkre. Az akkori izraeli védelmi miniszter, Yitzhak Rabin ezek után utasította katonáit, hogy törjék el a lázadók karjait és lábait. Az ügyben vizsgálatot is indítottak, de 1990-ben lezárták.

A „break the bones strategy” („csonttörő stratégia”) alkalmazásáról szóló videó néhány éve járta be az internetet (erős idegzetűek itt tekinthetik meg).