A kitiltási ügy után keletkezett európai felhördülés hidegen hagyja az orosz külügyminisztert. Szergej Lavrov hétfőn visszautasította, hogy az intézkedés abszurd lenne. Múlt hétvégén derült ki, hogy
Moszkva kitiltott 89, a politikáját bíráló európai uniós politikust, közéleti személyiséget, valamint katonai és titkosszolgálati tisztségviselőket.
18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személyről van szó, bár az Izvesztyija című orosz napilap még márciusban azt állította, hogy létezik egy bővebb, 200-as lista, amin 15 magyar is szerepel.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton amiatt aggódott, hogy a mostani orosz intézkedés árthat a keletukrán háború békés rendezésének, Brüsszel pedig jelezte, megalapozatlannak és önkényesnek tartják a moszkvai feketelistát.
Lavrov szerint az EU álláspontja mögötti „ügyetlen logikát még magyarázni is kellemetlen”, hiszen a kitiltottak aktívan támogatták a „kijevi államcsínyt” (ez a Viktor Janukovicsot megbuktató Majdan-mozgalom orosz fordítása), Moszkva pedig csak egyenlő mércével mért: válaszolt az elmúlt szűk másfél évben életbe léptetett uniós büntetőintézkedésekre, a többi között az ukrán háborúban szerepet játszó oroszok EU-s kitiltására. Azt is jelezte, kérték, hogy a listát ne hozzák nyilvánosságra, mert nem akarnak ebből botrányt, de a finn közszolgálati rádiónak szinte azonnal kiszivárogtatták a dokumentumot.
Az orosz külügyminiszternek abban kétségtelenül igaza volt, hogy az érintetteknek közük van Ukrajnához.
Kellemetlenül érintett, hogy kitiltottak, de olyan nagyon nem lepett meg
– nyilatkozta az Origónak az egyetlen finn kitiltott, Heidi Hautala zöldpárti EP-képviselő. A veterán brüsszeli politikus, aki két évig (2009-2011) az EP emberi jogi albizottságát is vezette, elmondta: rengeteg orosz ellenzéki ismerőse van, a februárban meggyilkolt Borisz Nyemcovot például ő hívta meg Strasbourgba 2011-ben.
Hautala azonban éles különbséget lát az EU és Oroszország kitiltási módszere között, hiszen
Moszkva – ellentétben az EU-val – nem személyre szabottan határozott,
vagyis a finn képviselő is csak azokból az általános kategóriákból tud kiindulni, hogy 88 társával együtt „bírálta Moszkva politikáját”. „Nem rossz ötlet, lehet, hogy megteszem, de kétlem, hogy normális választ kapnék” – mondta az Origónak, amikor arról kérdeztük, megkeresi-e az oroszokat, hogy a pontos okokról érdeklődjön.
„Nem keresem meg őket” – ezt már Ryszard Czarnecki, az EP lengyel alelnöke válaszolta ugyanerre a felvetésünkre. Nincs is miért, hiszen a Jog és Igazságosság politikusa az Origónak elismerte, tökéletesen tisztában van a saját bűnlajstromával: „Az EP-ben a keleti kapcsolatokért és a keleti partnerségért felelek, vagyis aktívan közreműködöm abban, hogy az érintett posztszovjet országokban visszaszorítsuk az orosz befolyást. Ezenkívül az én ötletem is volt, hogy Oroszországot kizárjuk a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból (SWIFT). Szergej Nariskin dumaalelnök jelezte is a nemtetszését.”
A SWIFT-hálózat a tagjai közt számlált több mint tízezer pénzintézet közötti átutalásokat teszi biztonságossá, az egyelőre csak fenyegetésként bedobott kizárással lényegében megbénulna az orosz pénzpiac.
Czarnecki azt is elmondta, szombaton – Heidi Hautalához hasonlóan – a sajtóból értesült arról, hogy a kitiltottak listáján van:
„Putyin úr valamiért nem hívott fel”.
Volt azonban olyan is, akit a Facebookon ért meglepetés. Jaromir Stetina cseh néppárti képviselő megkeresésünkre azt mondta, arról sincs igazán fogalma, pontosan miért került fel a listára: „talán azért, mert az EP-ben az ukrajnai orosz agresszió ellen küzdök”.
A konzervatív cseh párt, a TOP 09 politikusát nem először tiltják ki Oroszországból,
15 éve újságíróként a csecsenföldi háborúkról készített oknyomozó anyagokat, akkor épp az nem tetszett Moszkvának.
Stetina nem fogja megkockáztatni, hogy Oroszországba utazzon, mert „elég közeli tapasztalata van a Szövetségi Biztonsági Szolgálatról”, így nem is érdeklődött mostani kitiltásának okairól.
Nem úgy hazája külügyminisztere, Lubomír Zaorálek, aki hétfőn hivatalába kérette Szergej Kiszeljov prágai orosz nagykövetet, hogy megtudja, miért került fel négy cseh állampolgár – köztük elődje és Stetina pártelnöke, Karel Schwarzenberg – a listára. Zaorálekben azonban nem csak emiatt vetődtek fel kérdések. Május 23-án az orosz állami televízió, a Rosszija 1 minimum kifogásolható kontextusban tálalta az 1968-as prágai tavaszt. A dokumentumfilm szerint a Varsói Szerződés fegyveres alakulatainak, köztük a Magyar Néphadseregnek a tankjai a Brezsnyev-doktrína értelmében „internacionalista segítségnyújtás” formájában tiporták el a csehszlovák népfelkelést.
A film narratíváját hallva déjà vunk támadhat:
a NATO fegyveres puccsot tervezett Prágában, ezért volt szükség Moszkva beavatkozására.
A párhuzamra a cseh miniszter is rávilágított: „Az összefüggés lényege az, hogy a tiltólistára azok neve került fel, akik részt vettek az állítólagos kijevi puccsban, míg a film arról szól, hogy az 1968-as reformfolyamat nem a csehek és a szlovákok, hanem az SS-legények, az amerikai és a német imperialisták műve volt.”