„Amikor azt látom, hogy egyes európai országok nem fogadják el a kontingenseket (a menekültek elosztását), ez botrányos” - mondta vasárnap a francia diplomácia vezetője az Europe 1 kereskedelmi rádiónak, az I-Télé hírtelevíziónak és a Le Monde című napilapnak adott közös interjúban.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy ezek az országok „Európa keleti felén” vannak.
„A politikailag üldözött embereket, akik háború sújtotta országokból jönnek, be kell tudni fogadni. Ezt menekültjognak nevezik. Reagálni kell. Minden országnak reagálni kell” - hangsúlyozta Fabius. – „Franciaország megtette, Németország már megtette” - tette hozzá.
Fabius saját szavai szerint „nagyon szigorúan” ítéli meg Magyarország fellépését, amely szerinte „nem tartja tiszteletben a közös európai értékeket”, amikor határzárat épít.
„Olyan drótkerítés felhúzása, amelyet még állatoknak sem csinálnak, nem az értékek tiszteletben tartása” - fogalmazott a külügyminiszter. Szerinte „természetesen” fel kell számolni a falat, és az Európai Uniónak „komoly és szigorú” tárgyalásokat kell az ügyben folytatnia az ország vezetőivel.
Azonnali uniós lépéseket sürgetett a menekültek, illetve bevándorlók ügyében vasárnapi közleményében Nagy-Britannia, Franciaország és Németország belügyminisztere, akik egyben kezdeményezték, hogy a kérdést a következő két hétben vitassák meg az uniós belügy- és igazságügyi miniszterek.
Theresa May brit, Bernard Cazeneuve francia és Thomas de Maziere német belügyminiszter előző nap találkozott Párizsban.
A három miniszter szükségesnek tartja, hogy Görögországban és Olaszországban az év végéig állítsanak fel olyan gyűjtőhelyeket, ahol a menekültektől ujjlenyomatot vesznek, és regisztrálják őket, az adatok alapján pedig a hatóságok könnyen azonosítanák azokat, akiknek valóban segítségre van szükségük.
Németország, amely idén sok balkáni bevándorló célpontja volt, élénken szorgalmazza, hogy határozzák meg a biztonságos országok körét, hogy jogi szempontból egyszerűbbé váljon azon személyek hazatoloncolása, akinek elutasították a menedékkérelmét.
Miközben Európa a II. világháborút követő legnagyobb menekülthullámmal küzd, Hollandia továbbra is arra készül, hogy szigorítja menekültügyi politikáját, azaz megvonja az élelmiszersegélyt és a menedéket azoktól, akiket nem lehet menekülteknek tekinteni.
A tervezett jogszabály szerint a sikertelen menedékkérők csupán néhány hétig tartózkodhatnának az országban, ha nem akarnak visszatérni hazájukba. Kitoloncolnák őket, vagy maguknak kellene gondoskodni ellátásukról.