Duda egy esti interjúban az RBN összehívását illetően elmondta, akkor hívja össze a tanácsot, amikor szükségesnek találja, egyelőre a biztonságpolitikai ügyekben érdemi egyeztetést folytat a külügyi, valamint a nemzetvédelmi tárcával. Kopacz szerda reggeli felhívását az államfő úgy kommentálta: "a kormányfő választási kampányt folytat, magam pedig Lengyelország ügyeit viszem".
Kopacz azt követően kérte az új RBN megalakítását és összehívását, hogy az államfő hétfőn kilátásba helyezte: pénteki berlini látogatásakor az ukrajnai béketárgyalások formátumának bővítését szeretné javasolni. Szerinte ugyanis ezeken - az úgynevezett normandiai négyeken, vagyis Németországon, Franciaországon, Oroszországon és Ukrajnán kívül - az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".
A kormányzó Polgári Platform (PO) politikusai szerint Duda nem egyeztette nyilatkozatát a külügyi tárcával, Kopacz úgy látja: a kijelentés arra vall, hogy az államfő "elhatárolódik a kormánytól, amellyel nem akar párbeszédet folytatni". A kormányfő úgy értékelte, az utóbbi időben "nagyon rossz dolgok történnek" Ukrajna keleti részén.
Sajtóértesülésekre hivatkozva elmondta: "a vészhelyzet súlyosabbá válhat", mivel "az oroszok arra készülnek, hogy pontonhidakat létesítsenek".
Kopacz ezzel vélhetően arra utalt, hogy a lengyel médiaértesülések szerint az orosz hadsereg öt hidat állított fel a Szeverszkij Donyec folyón, ami arra vallhat, hogy az átcsoportosuló katonai erők újabb támadásra készülnek.
A PO politikusaként miniszterelnökké választott Kopacz, aki az új összetételű RBN felállítására szólította fel az ellenzéki jelöltként megválasztott Dudát, annak a véleménynek adott hangot, hogy
a testület keretében pártpolitikai választóvonalaktól eltekintve lehetne megbeszélni az ország biztonsági helyzetét.
Ebben a szellemben lehetne áttekinteni, hogy mennyire stabil a helyzet Lengyelország szomszédságában.
Duda hétfői nyilatkozatát kedden Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is kifogásolta, mondván, hogy az államfő "szerencsétlenül fogalmazott", a normandiai formátumot támogatni kell.
Witold Waszczykowski volt külügyminiszter-helyettes, aki Duda anyapártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) a képviselője elmondta, az államfő kijelentését több, a külügyi tárcával és magával Schetynával folytatott konzultáció előzte meg. Ezeknek maga Waszczykowski is résztvevője volt. A politikus rámutatott arra:
a lengyel kormány képviselői is tavaly októbertől többször úgy nyilatkoztak, hogy bővíteni kell a normandiai formátumot.
A PO politikusai, Duda kijelentését bírálva, azzal is érvelnek: Porosenko, aki hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság fejleményeiről, úgy nyilatkozott a sajtónak: nincs alternatívájuk a normandiai négyek tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak. A lengyel sajtó ezzel kapcsolatban kedd délután Konsztantin Jeliszejevet, az ukrán elnök külpolitikai államtitkárát idézte, aki kilátásba helyezte:
szeptemberben az ukrajnai béketárgyalásokhoz való csatlakozásáról tárgyalnak a lengyel és az ukrán politikai vezetők.