A horvát Vihar elsöpörte a szerbeket

Croatian forces advancing in Hrvatska Kostajnica during heavy fighting. Operation "Storm", 1995. More pictures in comments.

A gyerekek sírása, az öregek jajgatása, a fiatalok éjszakai szerelmeskedésének hangja töltötte be a tengerparti hotelt és környékét, miközben Zadartól néhány kilométerre a délszláv háború egyik legnagyobb katonai hadműveletét hajtották végre a horvátok.

Húsz év óta először a horvát fővárosban, Zágrábban katonai parádéval, Kninben, az egykori szerb szakadár állam központjában pedig most is nagy ünnepségekkel emlékeznek meg arról, hogy 1995. augusztus 4-én és 5-én, Horvátországban, a Vihar (Oluja) fedőnevű hadművelettel visszafoglalták a horvátországi szerbektől az ország területének mintegy negyedét. Ahogy a horvátok nevezik, a győzelem és a hálaadás napján a Magyar Rádió egykori tudósítója, Orbán Györgyi segítségével felidézzük a 20 évvel ezelőtti eseményeket.

A Black mamba nevű horvát egység katonái tartanak cigarettaszünetet a Vihar hadművelet közben Forrás: armyphotos.net

A monarchia határőrei

A 15. században az oszmán-török térfoglalás óriási kényszermigrációt indított, el. Szerb pásztorok a Drina folyó mellől költöztek az elmenekült horvát és bosnyák lakosság helyére. A krajina határőrvidéket jelent szerbül. Később ezek az odatelepült szerbek a horvát–szlavón államtól teljesen függetlenül éltek,

határőrezredekbe tömörültek, és kizárólag a bécsi Udvari Tanács felügyelete alá tartoztak, a monarchia határőrei voltak.

Horvátországban Karlovactól délre, a dalmát partvidék fölött, Sibeniktől 55 kilométerre északra a hegyekben éltek nagy tömbben a szerbek a Gracac-Plitvice vonalon, de ilyen krajina volt a nyugat-szlavóniai Petrinja, Pakrac, Okucani térsége, Kelet-Szlavóniában pedig a Vukovár és Beli Manastir közötti terület.

Fogorvosból háborús bűnös

A legnagyobb kiterjedésű Krajinai Szerb Köztársaságot 1990 szeptemberében kiáltották ki, fővárosának Knint, a középkori horvát állam királyainak székhelyét tették meg. Vezetőjük az 1956-os születésű Milan Babic fogorvos lett, aki szoros kapcsolatban állt Slobodan Miloseviccsel. Babic 2004-ben a hágai bíróságon elismerte, hogy otthonuk elhagyására kényszerítették a horvát és a nem szerb születésű embereket, legalább 200 öreget, nőt, gyermeket gyilkoltak meg. Ő maga a családjával együtt Belgrádba menekült.

A knini fogorvos 2006-ban öngyilkos lett hágai zárkájában.

Rönkforadalom

Babic Miloseviccsel együtt még 1991-ben tervet dolgozott ki a szerbek evakuálására, ha horvát hadművelet indulna a Krajina ellen. A szakadár bábállam fővárosa, Knin stratégiai fontosságú vasúti és közúti csomópont, erre fut a Zágráb-Split vasútvonal, az utakat farönkökkel torlaszolták el,

ez volt a rönkforradalom 1990 szeptemberében.

Ekkor Budván, a montenegrói tengerparti városban voltam, házigazdám rendkívül feszülten figyelte a tévéhíradót, és azt hajtogatta, hogy háború lesz.

Egyszerre indult meg a horvát offenzíva szárazföldön, vízen és a levegőben a szerb szakadár állam visszafoglalásáért Forrás: www.nato.hr

A knini szerbek a Jugoszláv Néphadsereg támogatásával 1991-ben Zadarnál fölrobbantották a Maslenicai hidat, ezzel megbénították a közlekedést Észak- és Dél-Horvátország között. A Dalmáciába vezető utakat 1993-ban a maslenicai hadművelettel szerezte vissza a horvát hadsereg.

Kitört a Vihar

A Vihar (Oluja) nevű katonai műveletet a horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indította meg, három és fél nap alatt ellenőrzése alá vonta az adriai tengerpart fölötti legnagyobb szerb krajinát.

Az összehangolt műveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, egyszerre 30 irányból, 700 kilométer hosszan indítottak támadást a knini területek visszafoglalására,

augusztus 5-én délben pedig már kitűzték a horvát zászlót a knini várra.

700 kilométer hosszan indítottak támadást a horvátok Forrás: armyphotos.net

Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre teszik. Különböző források szerint 90 és 250 ezer között volt az elmenekültek száma.

Az egykori légiós és csapatai

A hadműveletet az az Ante Gotovina tábornok vezette, akit a Hágai Nemzetközi Törvényszék elítélt háborús bűnök miatt, majd 2012. november 16-án felmentette a vádak alól az egykori francia idegenlégióst.

Gotovina horvát és boszniai horvát katonákból álló csapataival 1995. július 25. és 30. között visszafoglalta Bosansko Grahovót és Glamocot, ezzel az egész Dinári hegységet is átlátta,

1600 méter magasságból a légvonalban 20 kilométerre levő Knint is szemmel tartotta. Arra is szakított időt, hogy a Biograd melletti Pakostanéban házasságot kössön július 29-én, szombaton Dunja Zloiccsal, majd 31-én Brijuni szigetén tárgyaljon Franjo Tudjman horvát elnökkel és a vezérkarral a Vihar hadművelet előkészítéséről.

Elsöpörte a vihar Krajinai Szerb Köztársaságot

A Vihar hadművelet alatt Zadarban voltam, mint a Magyar Rádió tudósítója a város egyetlen működő szállodájában, amelynek egy emeletét újságíróknak és ENSZ katonáknak, alkalmazottaknak tartották fönn, mert a 600 személyes Kolovare hotel tele volt a knini krajinából elűzött horvátokkal.

Horvátországi szerb menekültek a szerbiai Nisben felállított menekülttáborban. Különböző források 90 és 250 ezer közé teszik a menekültek számát Forrás: AFP/Srdjan Sulejmanovic

A gyerekek sírása, az öregek jajgatása, a fiatalok éjszakai szerelmeskedésének hangja töltötte be a tengerparti hotelt és környékét. Ez alatt az idő alatt senki nem mondott semmit, hiába érdeklődtem zadari barátaimnál, csak nagy feszültség érződött a levegőben. Augusztus 7-én a zadari Archeológiai Múzeum igazgatója, Miro Juric elárulta a titkot, és megígérte, hogy megszervezi az utamat Kninbe. Több régésszel indultam el egy dzsippel, mert Kninben korábban feltárásokat végeztek, és a szakemberek kíváncsiak voltak a területre.

Fővárosból szellemváros

Szétlőtt falvakon keresztül hajtva megérkeztünk Kninbe, a szinte teljesen kihalt 10 ezer lakosú városba.

A horvátok bombázzák Knin városát a Vihar hadművelet első napján, 1995. augusztus 4-én Forrás: AFP/Rob Croes/Nos Tv

Megszólítottam egy magában álldogáló idős férfit, aki elmondta, hogy a horvát hadvezetés megkérte a lakosságot, ne menjen el, nem lesz bántódása, de végül egyedül maradt, mert hová is ment volna? – kérdezte saját magától. A városházán a szerb polgármester arról beszélt, hogy

jobban tartott a szerb csapatoktól, mint a horvátoktól.

Nem tudta megmondani, vajon hányan maradtak a városban, de ahogy megjegyezte, most az a legfontosabb dolga, hogy helyreállítsák a víz- és az áramszolgáltatást, és visszahívják az embereket.

Az asztalt sem volt idő leszedni ebben a petrinjai étteremben, olyan gyorsan söpörtek végig a településen a négynapos offenzívával érkező horvát csapatok. Mintegy 110 ezer horvát menekült várt arra, vagy már indult is el, hogy hazatérjen a szerbektől visszafoglalt otthonukba. Forrás: AFP/Nino Brentz-Str

A horvátok parádéznak

A hadművelet után a Duna menti elfoglalt és elpusztított területeket, mint Vukovar Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szlavónia Száva menti városai, köztük Pakrac, is egyesítették Horvátországgal békés úton, az ENSZ felügyelete mellett, a folyamat 1998. január 15-ig tartott.

"Hős! Nem bűnöző" - olvasható ezen az óriásplakáton Ante Gotovina képe mellett. A fotó 10 évvel a vihar hadművelet után készült Zadar közelében. Gotovinát ma is hősként ünneplik a horvátok Forrás: AFP/-

A zágrábi ünnepséget némiképp beárnyékolja, hogy a NATO-tagországok képviselői nem vesznek részt a katonai parádén. Szlovénia korábban jelezte ugyan részvételi szándékát, de később visszalépett. Vesna Pusic horvát külügyminiszter a sajtónak kijelentette:

"A katonai parádé Horvátország ügye, aki részt kíván venni rajta, azt üdvözöljük."

A szerbek gyászolnak

Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánítanák a Vihar hadművelet évfordulóját. Augusztus 5-én délben egyszerre szólalnak majd meg az ortodox templomok harangjai, és az egész országban egyperces néma főhajtással emlékeznek meg a húsz évvel ezelőtti horvát terület-visszafoglaló művelet szerb áldozatairól.