A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye - mondta az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan reagálva arra, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, ha az uniós hatóságok nem módosítják a menekültek regisztrálásának szabályait.
"Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt" - mondta Annika Breidthardt szóvivő. Elmondta, hogy jövőre tekintenék át a annak a dublini szabályozásnak a tapasztalatait, amely értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az EU területére.
Ausztria azzal érvel, hogy ez
az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek,
amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között.
Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat - beleértve a dublini rendelkezéseket is -, másfelől pedig
segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve.
"Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó".
A dublini rendelkezéseket - uniós szakértők szerint - nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám. A 2016-os felülvizsgálatkor - közölte a szóvivő - nem csupán a dublini szabályokat, hanem a bizottság által májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják.
A bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. Ám
a tagállamok a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett
több-kevesebb migráns átvállalására.
A bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi ügynökség friss adatait, miszerint
júliusban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az EU-ba.
A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig az derül ki, hogy az év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavalyi összesen 600 ezerrel.
A jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel, és
Dimitrisz Avramopulosz illetékes EU-biztos a calais-i kikötőhöz látogat,
ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélésen dolgozzák ki a "biztonságos eredetország" fogalmát - az onnan érkezők aligha számíthatnak menekültstátuszra.