Az ENSZ-közgyűlésen tartózkodó szaúdi külügyminiszter, Adel al-Dzsubeir felszólította Iránt, hogy ne használja ki politikai célokra a történteket. Mint fogalmazott, Iránnak "nem kéne politikai játszmát csinálnia egy tragikus eseményből, amely olyan embereket érint, akik a zarándoklattal teljesítették szent kötelességüket".
"Remélem, hogy az iráni vezetők kivárják a nyomozás eredményét, és nagyobb józanságot és érzékenységet fognak tanúsítani azok iránt, akik meghaltak a tragédiában" - mondta Dzsubeir.
Haszan Róháni iráni elnök előzőleg arra kérte Ban Kimun ENSZ-főtitkárt, a világszervezet gyakoroljon nyomást Szaúd-Arábiára, hogy a tragédia okainak kivizsgálásában együttműködjön más muszlim országokkal és Iránnal is.
Ali Hamenei ajatollah, a perzsa állam legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap bocsánatkérésre szólította Rijádot. "Az eset nem merül feledésbe, nem hagyja majd nyugodni a népet. Ahelyett, hogy másokat vádolnának, a szaúdiaknak vállalniuk kell a felelősséget, és bocsánatot kell kérniük a muszlimoktól és az áldozatok hozzátartozóitól" - olvasható a síita vezető internetes oldalán. Hamenei úgy fogalmazott, hogy "az iszlám világnak sok kérdése van, ezernél több halott nem kis ügy".
A mekkai zarándoklat idején, csütörtökön történt tülekedésben a legfrissebb rijádi tájékoztatás szerint 769 embert tapostak halálra, közülük 144 iráni zarándok volt. A muszlim szent várostól, Mekkától néhány kilométerre keletre fekvő Minában történt tragédiának 863 sérültje volt.
A szaúdi belügyminisztérium szerint a tragédia azért következett be, mert zarándokok két nagy csoportja szembetalálkozott egy útkereszteződésben. Egy szemtanú szerint a zarándokok két hulláma egymással ellentétes irányban haladt, és a hátul jövők nyomása miatt már nem tudott kitérni egymás elől. Egy libanoni lap azt írta, hogy a zűrzavar akkor támadt, amikor a zarándoklat helyszínére érkezett a szaúdi király fia, Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd herceg a népes, 200 katonából és 150 rendőrből álló kíséretével. A szaúdi hatóságok ezt tagadják.