Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német lap Mi van már ezzel a Magyarországgal? címmel közölt írást Stephan Löwensteintől, aki egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktorról gyakran mondják, hogy jól érzi, mit kíván a magyar nyilvánosság, de
sok magyar választó már belefáradt az „állandó harci retorikába”
és a „szakmailag gyakran nem megfelelő” eredményekkel járó „törvényhozási rögtönzésekbe”.
Az utóbbi időszak belpolitikai fejleményeit, köztük a parlamenti kétharmados többség elvesztését vázolva hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor „ebben a helyzetben a migrációt tette meg legfőbb kampánytémájává”. Ennek része a „sugalmazó kérdésekkel” operáló hangulatfelmérés, a plakátkampányok, beszédek, interjúk, és az „eléggé hatástalan”, de hatalmas jelképes jelentőséggel bíró „határkerítés” is.
A szintén német Süddeutsche Zeitung Orbán dühöngése címmel közölte hétvégi számában Cathrin Kahlweit kommentárját, amely szerint „Orbán durva világképében Magyarország áldozat”. A miniszterelnök azon igyekszik, hogy „a kis országot mint szigetet az óceánban elzárja a nemzetközi válságoktól”, mert úgy gondolja, hogy
Magyarország „egy nép, egy hit, egy eszme”,
és ennek így is kell maradnia. Ez a politika „történelmietlen, nem keresztényi és embertelen”, és még csak nem is „realista” – vélekedett a Süddeutsche Zeitung szerzője.
A Spiegel Online hírportál Menekültkáosz Magyarországon: buta, elbizakodott, Orbán címmel Keno Verseck kommentárját, amely szerint Orbán Viktor „tudatosan engedte elmérgesedni a menekültválságot országában”, és számára „csak egy a fontos: a következő választási győzelme”. A szerző egyebek között úgy vélekedett, hogy
Orbántól nem várható „emberséges, fenntartható hozzájárulás a válság megoldásához,”
mert „szüksége van az eszkalálódásra és a polgárháborús helyzethez hasonlító körülményekre”.
Az ARD német televízió Uniós menekültpolitika – európai helyett önző címmel közölte Kai Küstner kommentárját, amely szerint a menekültválságban az egyes államok önző magatartása a meghatározó, aminek többnyire belpolitikai oka van, és az EU-nak szolidárisabban kell viszonyulnia a menedéket kereső emberekhez, „vagy szétesik”.
A liberális Der Standard szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilvánvalóan „zálogtárgyul” használta fel a menekülteket uniós szinten folytatott tárgyalásain annak érdekében, hogy több uniós támogatást kapjon – vélekedik vezércikkében Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője. „Ezt akár a menekültek rovására elkövetett politikai zsarolásnak is lehet nevezni,
mindenesetre az emberi jogi normáknak nem felel meg ez az eljárás
– és mindez Európa közepén” – fogalmaz.
Az olyan viszonyok, mint amilyeneket Magyarországon lehetett tapasztalni,
szégyent hoznak a nemrég Nobel-békedíjjal kitüntetett és világszerte az emberi jogokat számon kérő EU-ra.
Az, hogy a visegrádi négyek pénteken megerősítették a menedékkérők befogadását szabályozó uniós kvóták elutasítását, ijesztő, ugyanis éppen ezek az országok voltak azok, amelyek évtizedekig a vasfüggöny mögé voltak száműzve, és amelyek maguk is sok szolidaritásban részesültek – pénzügyileg is – az EU-ban – írta.
A magyar kormányfő nagy erővel végrehajtja az uniós jogot, amikor regisztrálni akarja és nem engedi tovább a menekülteket,
s ezzel önkéntelenül is megmutatja, hogy az nem működik – írta a Die Presse című osztrák konzervatív napilap szombati számában. A lap szerint kettős mérce érvényesül, amikor sokan felháborodnak azon, hogy Orbán szögesdrót kerítést állíttat fel, mert csak kevesen reagáltak így arra, hogy Spanyolország észak-afrikai területein évek óta sokkal magasabb kerítést alkalmaz.
