Csökkenő olajárak, katonai beavatkozás Jemenben, rossz kormányzás, a mekkai zarándokokkal történt szörnyű baleset kezelése – ez vezette arra a Szaúd-Arábiát alapító Abdulaziz Ibn Szaúd egyik unokáját, hogy követelje a januárban trónra lépett király távozását, ami példa nélkül való az ország történetében.
A herceg – akit biztonsági okokból nem nevezett meg a Guardian – elmondta a brit lapnak, hogy Szalmán király uralma a királyi családon és a közvéleményben is nyugtalanságot kelt, ő maga pedig két levelet is írt ez ügyben az elmúlt hetek során.
„A király nincs stabil állapotban, valójában a fia, Mohammed bin Szalmán uralkodik helyette – mondta a herceg. – Ezért négy, talán öt nagybátyám hamarosan összeül, hogy megvitassa a leveleimet. Sok unokaöcsöt is terveznek bevonni, ami megnyitja majd az ajtókat. A második generáció többsége nagyon nyugtalan” – fogalmazott a herceg, aki szerint a közvélemény és a törzsi vezetők is nyomást gyakorolnak rájuk, attól tartva, hogy
az uralkodó katasztrófába sodorja az országot.
Mekkában egymás után két tragédia is történt: egy összeomlott daru több mint száz embert ölt meg, a múlt héten pedig hétszáznál több zarándokot tapostak halálra.
Ez a két baleset sokakban felvetette a kérdést, hogy
vajon alkalmas-e a szaúdi királyi család az iszlám legszentebb helyének irányítására.
A szaúdi hatóságok ugyan szokás szerint lesöpörnek minden olyan felvetést, amely szerint a kormányzat egyik magas rangú tagja lenne a felelős a tragédiáért – például a libanoni ad-Dijár értesülését, amely szerint a király fiának a konvoja okozta a hétszáznál több ember halálát – a közösségi médiában olvasható bejegyzések szerint a helybéliek már nem hisznek nekik.
Az ország vallási és politikai legitimációja nagyrészt azon alapul, hogy a kormányzat képes a szent helyek fenntartására, és biztonságosan elérhetővé teszi azokat minden muszlim számára.
Mivel Szaúd-Arábiáról nem tesz említést a Koránt – értelemszerűen, hiszen a Szaúd család eredete csak 1744-re vezethető vissza, az országot pedig 1932-ben egyesítették – ez a legitimáció alapvető fontosságú a királyi család számára.
A királyság gazdasági hatalma az olajon alapszik, az olajpolitikát pedig a király a fiával együtt alakítja.
Mohammed bin Szalmán új szereplő a szaúdi politika csúcsán, de a tevékenységét máris súlyos ellenmondások övezik.
Szaúdi mércével nagyon fiatal
– hivatalosan 33 éves, de a pletykák szerint valójában sokkal fiatalabb –, mégis több fontos posztot betölt, például ő a védelmi miniszter és a gazdaságpolitikát irányító bizottság feje.
Így többek között ő a felelős a jemeni katonai beavatkozásért, a szaúdiak közül azonban sokan ellenzik, hogy
a leggazdagabb arab ország rommá bombázza a legszegényebbet,
és ahogy egyre nő az áldozatok száma, úgy erősödnek a bíráló hangok amiatt, hogy a „Forrófejűnek” elkeresztelt herceg valódi katonai stratégia és kivonulási terv nélkül ugrott bele a kalandba.
A lázadó herceg levelét már több mint két millióan olvasták. Felszólítja benne az államalapító Ibn Szaúd még életben lévő 13 fiát, hogy egyesítsék erőiket, és fosszák meg a hatalmától a királyt, aztán a királyi család tagjaiból alakítsanak új kormányt.
A levélíró ugyan állítja, hogy a család és a társadalom nagy része mögötte áll, a királyi családnak azonban mindössze egyetlen tagja biztosította támogatásáról a nyilvánosság előtt.