„Egyelőre senki sem mondta meg, hogyan és hol működik a Szabad Szíriai Hadsereg, vagy hol és hogyan működnek a mérsékelt ellenzék más csapatai” – idézte Szergej Lavrovot az MTI. Az orosz külügyminiszter szerint az FSA-nek (Free Syrian Army) nevezett szervezet
mára egy fantomképződmény lett”.
Moszkva kész lesz felvenni a kapcsolatot az FSA-val, mondta Szergej Lavrov, amennyiben kiderül, hogy ez mindmáig a szíriai hazafias ellenzék szíriaiakból álló, működőképes, fegyveres csoportja. A felvetés azért is érdekes, mert Vlagyimir Putyin is többször hangsúlyozta, hogy
az orosz bombázók Bassár el-Aszad, Szíria elnökének kérésére avatkoznak be Szíriában.
Furcsa lenne, ha eközben egy Aszad ellen fegyverrel lázadó szervezettel is tárgyalnának.
„A Szabad Szíriai Hadsereg természetesen létezik, ezt az oroszok is tudják, Lavrov bejelentése ezért inkább diplomáciai üzenetnek számít” – mondta az Origónak Csicsmann László, a budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense. Szerinte ez az ernyőszervezet több tucat felkelőcsoportból áll, közöttük kisebb-nagyobb nézetkülönbségek rendszeresen előfordulnak. Az elmúlt időszakban pedig
kiderült, hogy nem képesek az Iszlám Állam legyőzésére.
Az USA egyik legnagyobb problémája így az lett, hogy Szíriában, az országhatárokon belül nem maradt ütőképes partnere, míg Oroszország valóban „inkább a realitás talaján áll” azzal, hogy az Aszad-rezsimmel működik együtt.
Nagy kérdés, hogy Oroszország meddig ragaszkodik Aszad személyéhez”
– mondta a szakértő. Szerinte elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy Oroszország valamilyen formában ejti Aszadot, távozása után pedig a rendszerének más képviselőivel már hajlandó lesz tárgyalóasztalhoz ülni az USA.
Ezek a tárgyalások azonban – ha egyáltalán megkezdődnek – nem holnap jönnek, mondta Csicsmann László.
Szerinte ez kiút lehet abból a kelepcéből is, amibe Amerika azzal került, hogy az oroszok olyan erőket kezdtek bombázni, amelyekkel eddig a nyugat szövetségben volt. Még akkor is kelepce ez, ha ez az együttműködés egyre nehezebben működött az utóbbi időben.
Nemrég az USA hadvezetése nyilvánosan is beismerte, hogy
megbukott az Aszad-ellenes felkelők kiképzése.
Az Iszlám Állam ellen mindössze négy vagy öt aktív katonára számíthattak a harctéren. Az 500 millió dolláros (140 milliárd forintos) program arról szólt, hogy az amerikaiak – együttműködve a térségbeli szövetségesekkel – az Iszlám Állam ellen harcolni képes, erős szárazföldi sereget hoznak létre, az Aszad elnökkel és a szélsőséges vallási fanatikusokkal egyszerre szemben álló erőkből.
Már a katonák kiválasztása is nagyon nehezen ment, írta a The Wall Street Journal. Az amerikaiak hónapokat töltöttek el azzal, hogy leellenőrizzék a programba bevont önkéntesek múltját. A harcosokat az Aszaddal szembefordult, magas rangú szíriai tisztek választották ki.
Kínosan ügyelni akartak arra, nehogy terroristák kezébe jussanak amerikai fegyverek.
Végül mégis ez történt: szeptember végén a The Telegraph arról számolt be, hogy egy 70 fős szíriai egység parancsnoka fegyvereket adott az al-Kaidához tartozó an-Nuszra Front harcosainak. Az eszközöket szinte rögtön az után átadták az amerikai vezetéssel kiképzett erők, hogy átlépték a török–szír határt.
A „30-as Hadosztálynak” nevezett egység egy másik csoportját pedig támadás érte, amikor beléptek Szíria területére. Az 54 főből álló alakulat vezetőjét elrabolták, a csapatnak úgy kellett közleményben követelnie, hogy engedjék őt szabadon.
Az egység ráadásul
a közleményben „testvéreknek” nevezte az an-Núszra fegyvereseit,
holott az an-Núszra az al-Kaida fiókszervezetének számít.