Bár többről is keringtek különböző értesülések, a hivatalos francia közlés szerint 129 ember életét követelte a péntek esti merényletsorozat. 352-en megsérültek, közülük 99-en súlyosan.
Összesen hat helyszínen történt összehangolt támadás a francia fővárosban alig egy óra alatt, a legtöbben a Bataclan koncertteremben zajló rockkoncerten vesztették életüket, ahol a behatoló fiatal,
maszk nélküli terroristák gépkarabéllyal válogatás nélkül mészárolni kezdték a közönséget.
A történtekről a Le Monde egyik újságírója készített felvételeket, később őt is eltalálta egy golyó a karján.
A lövöldözésnek a kommandósok vetettek véget: az egyik merénylőt agyonlőtték, három másik fegyveres pedig felrobbantotta magát. Összesen nyolc merénylő halt meg.
A halottak közt a külügyminisztérium tudomása szerint nincsenek magyarok, olyan honfitársunk viszont volt, aki ki tudott menekülni a Bataclanból; a vele készült interjút itt olvashatják. Románia és az Egyesült Államok ugyanakkor jelezte, állampolgárai vannak/lehetnek az áldozatok között.
A francia vezetés már közvetlenül a tragédia után példátlan lépésekre határozta el magát: visszaállították az ellenőrzést Franciaország határain, Francois Hollande elnök 2005 után először jelentett be rendkívüli állapotot, a belügyminiszter, Bernard Cazeneuve pedig arra hatalmazta fel a francia prefektusokat, hogy
ha kell, kijárási tilalmat is elrendelhetnek.
A rendőrök mostantól bárkit, bárhol ellenőrizhetnek, Párizs környékén pedig minden tömegrendezvényt betiltottak a következő három napban.
Szintén három napig tart vasárnaptól az elnök által meghirdetett nemzeti gyász.
Hollande már a nemzetbiztonsági bizottság délelőtti ülése után közölte: az Iszlám Állam áll a párizsi események mögött,
ezt a dzsihádista szervezet néhány órával később hivatalosan is megerősítette.
Mint mondták, a franciák szíriai szerepvállalása miatt hajtották végre az akciósorozatot (Párizs az Egyesült Államok vezette nyugati koalíció tagjaként hajt végre légi csapásokat a közel-keleti országban az ISIS ellen), Franciaország pedig továbbra is kiemelt célpontjuk marad.
„Ami tegnap történt, az háborús tett, és a háborúval szemben egy országnak a megfelelő döntéseket kell meghoznia” – fogalmazott a francia elnök.
Szombat délután több részletet is megtudtunk a merénylőkről, a Stade de France-nál történt öngyilkos merényletek közelében ugyanis
előbb egy szíriai, majd egy egyiptomi útlevelet találtak.
Később az is kiderült, hogy a szíriai útlevél tulajdonosa Törökországot elhagyva Görögországban lépett az Európai Unió területére; a görög hatóságok októberben regisztrálták a későbbi elkövetőt Lérosz szigetén.
Egy másik, a Bataclanban magát felrobbantó merénylőnek sikerült levenni az ujjlenyomatát, róla kiderült, hogy francia állampolgár, és a rendőrségi nyilvántartás alapján megállapították, hogy korábbról már ismert volt a hatóságok előtt nemzetközi terroristatevékenységben való részvétele miatt.
Noha Francois Hollande is határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba, elődje (és a felmérések szerint utódja), Nicolas Sarkozy ennél is továbbment, szerinte totális háborút kell a terrorizmus ellen folytatni, és gigantikus intézkedésekre van szükség Franciaország biztonságának megerősítésére.
„A külpolitikánknak magába kell foglalnia azt, hogy háborúban állunk, és a belbiztonsági politikánknak is” – mondta a konzervatív politikus.
A párizsi eseményeket egy emberként ítélték el a világ vezetői: Ban Kimun ENSZ-főtitkár, Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök, illetve a legfőbb magyar közjogi méltóságok. Orbán Viktor miniszterelnök azt is jelezte: vasárnapra gyásznapot hirdetnek.
A világ legismertebb épületei közül sokat a francia zászló színeivel világítottak ki.
Az Origo percről percre követte az eseményeket, élő tudósításunkat itt olvashatják el.