Pánikkeltésnek minősítette a jellemzően kárpátaljáról származó magyar képviselők titkosszolgálati átvilágításáról szóló híreket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A szervezet viszont komolyan vette a fenyegetést: majdnem egy hétig próbáltak érdeklődni az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) arról, hogy valóban számíthatnak-e ellenőrzésre a megyei tanácsban ülő magyar képviselők. Hivatalos választ végül ők sem kaptak.
A KMKSZ honlapjára feltett, eredetileg a Kárpátalja.ma oldalon megjelent írásból az derül ki, hogy sem az ukrán elnöki hivatal portálján, sem más, nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentumban nem találták nyomát az állítólagos utasításnak.
Az utasításról először egy ukrán nyelvű, kárpátaljai hírekkel foglalkozó portál, a Novini Zakarpattija írt november 21-én. Ezt az információt vette át később a Kárpátalja.ma hírportál. A cikkekben az áll, hogy az állítólagos átvilágításra
Petro Porosenko ukrán elnök adott utasítást.
Az ellenőrzést az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU), a külügyminisztériumnak és az ukrán határőrség munkatársainak kellett volna elvégezniük. A cikkek szerint a jövőben megfoszthatják mandátumuktól a küldötteket, ha kiderül, hogy kettős állampolgárok.
Erre a lépésre állítólag azért szánta el magát Porosenko elnök, mert a Kárpátaljai Megyei Tanács alakuló ülésén
a magyar képviselők nem a kormánypárt jelöltjét támogatták az elnökválasztáson.
Az átvilágításról kiadott utasítás, és a mandátum megvonásával való fenyegetés a Novini Zakarpattija magyarázata szerint egyfajta bosszú lehetett azért, mert a magyar képviselők nem az ukrán elnök pártjának oldalára álltak.
Azt viszont nehéz elképzelni, hogy egy ilyen átvilágítást miként lehetne a gyakorlatban véghezvinni, több okból. A legfontosabb, hogy Ukrajnában nem a magyar kisebbség a legnagyobb, hanem az orosz. Ha a magyar kisebbséget azon az alapon kezdenék el kizárni az ország hivatalos testületeiből, hogy kettős állampolgárok, az kapóra jönne az ukrán kormányt
szélsőséges nacionalizmussal vádoló orosz vezetőknek.
A Kárpátalja.ma azt írta, hogy a kettős állampolgárságot például határátlépéskor lehetne "hivatalosan" leleplezni. Ha egy kiemelt ellenőrzés esetén magyar útlevelet vagy személyi igazolványt találnának valakinél, arról esetleg születhetne jegyzőkönyv.
Mivel az elnöki utasításról szóló hír először november 21-én jelent meg, és napokig nem cáfolta senki, felhívtuk a KMKSZ elnökét, a kijevi ukrán parlament képviselőjét, Breznovics Lászlót.
Azt akartuk megkérdezni tőle, hogy hallott-e az állítólagos átvilágítási tervről. A héten naponta többször is kerestük - telefonja kicsörgött, de végül egyszer sem vette fel. A készülék egy idő után minden alkalommal foglaltat jelzett. Kerestük kollégáit is a KMKSZ-nél, de azt mondták, nem tudnak segíteni abban, hogy elérjük az elnököt.
Megkerestük a magyar külügyminisztériumot, hogy érkezett-e hozzájuk hivatalos értesítés az állítólagos átvilágításról.
Semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk"
- válaszolta a tárca.
Ukrajnában sem először merül fel a kettős állampolgárság büntetésének lehetősége. Legutóbb idén januárban mondta azt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ungvári várban, hogy Ukrajna hamarosan véget vet a kettős állampolgárságnak. "Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy
hamarosan közös vámellenőrzést vezetnek be az ukrán-magyar határon.
Ez szerinte "lehetetlenné teszi, hogy az ukrán vámellenőrzésnél az állampolgár egyik ország útlevelét, az európai oldalon pedig egy másikét mutassa fel".
A szomszédos országokban egyedül Szlovákiában érheti komoly hátrány a kettős állampolgárokat. Szlovákia a Magyarországon 2010 júliusában hatályba lépő honosítási lehetőségre reagált azzal, hogy hozott egy ellentörvényt, és a magyar állampolgárságot megszerzők elveszítik a szlovákiait.
2014. januárjáig ez összesen 701 addig szlovák állampolgárt érintett.
284-en a cseh, 137-en a német, 89-en az osztrák, hatvanan a brit, negyvenheten a magyar, tizenheten az amerikai, tizenhárman a holland, tizenegyen a norvég, hetenen a belga, hatan az ír, öten a svájci, 4-4-en az ausztrál, francia, kanadai, olasz, ketten az izlandi és a svéd állampolgárságukat vesztették el, 1-1 személy pedig a kínai, dán, új-zélandi, orosz és ukrán állampolgárság felvétele miatt esett el a szlovák állampolgárságától.
2015. február 1. óta egy rendeletnek köszönhetően viszont visszakérhetik szlovák állampolgárságukat azok, akik korábban elvesztették azt Szlovákiában.
Semjén Zsolt, a miniszterelnök helyettese idén júliusban jelentette be, hogy elérte a 750 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és a 700 ezredik ember is letette az állampolgársági esküt. Szerinte elképzelhető,hogy 2018 elejére egymillió új állampolgára lesz Magyarországnak.
Szavai szerint a honosítás a magyar állam történetében példátlan munka, amelyet "Magyarország a jövőben is töretlen lendülettel folytat". "Fontos látni azonban, hogy az utódállamok ellenérdekeltek a honosításban, ezért dezinformációkkal igyekeznek azt akadályozni, de nem sok sikerrel" - mondta.