A Szíriából érkezők szinte automatikusan megkapják a státuszt, míg a más országokból érkezőknek igazolniuk kell, hogy valóban üldöztetésnek és fenyegetettségnek voltak kitéve. Az Afganisztánból érkezők többsége menekültstátusz helyett úgynevezett kiegészítő védelemben részesül, ennek a tartózkodásra és egyéb helyi jogok birtoklására vonatkozó szabályai korlátozottabbak, mint a menekültek esetében, így ez amolyan „menekültstátusz light"-nak tekinthető.
Szigorodnak továbbá a családegyesítés szabályai: a tartózkodási engedélyt kapók esetében a családegyesítésre csupán három év elteltével és a munkaerőpiacra való beilleszkedést követően lesz lehetőség. A belügyminiszter világossá tette, hogy
a cél nem a menekültek elől való elzárkózás, hanem világos szabályok felállítása
és a menekültek irányába való szolidaritás valós kifejezése. „Csak akkor tudunk humanitárius kötelezettségeinknek eleget tenni, ha világos szabályok mellett működünk, és a valódi menekülteknek segítünk" – mondta a belügyminiszter.
A többi uniós tagországnak is ki kell vennie a részét a menekültek segítéséből"
– tette hozzá. A szabályok világossá teszik azt is, hogy Ausztria célja a beilleszkedés elősegítése: a menekültstátuszt elnyerőknek nyelvet kell tanulniuk, és mindent meg kell tenniük, hogy munkához jussanak.
Mindezzel egy időben Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztetett, hogy a német-osztrák határon való szigorításnak beláthatatlan következményei lehetnek a balkáni útvonal egyéb országaiban. Németország és Ausztria különleges felelőssége, hogy ne álljon elő olyan helyzet, ami esetleges fegyveres konfliktushoz vezethet. Elemzők véleménye szerint a magyarországi határok lezárása és a menekültek Horvátország és Szlovénia felé terelése szűkítette a vonulási útvonalakat, és kevesebb lehetőséget ad az áramlás lassítására, így
a hideg beálltával növekszik a veszélye annak, hogy egyre többen rekedhetnek a szabad ég alatt,
amint feltorlódnak az osztrák-német határon. Ezzel párhuzamosan az amúgy sem felhőtlen szerb-horvát-szlovén-román viszonyt is elmérgesítheti, ami további konfliktusok lehetőségét rejti magában a Nyugat-Balkánon.
Egyre erősödik az a vélekedés, hogy Magyarország önzése és a menekültválságból való kilépése – a magyar miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország immár csak megfigyelőként vesz részt a menekültválság rendezését célzó megbeszéléseken – konfliktusok sorát szabadíthatja a térségre. „Németország feladata, hogy figyelemmel legyen ezekre a folyamatokra, és megakadályozza – egyebek mellett a határok nyitvatartásával –, hogy ezek a konfliktusok elmérgesedjenek, és fegyveres összecsapásokká váljanak" – mondta a német kancellár.
A jelenlegi előrejelzések szerint egyelőre nem csökken a menekültek áradata. Az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint októberben 218 ezer menekült érkezett Törökországon keresztül Európába, elsősorban Szíriából (64%) és Afganisztánból (22%).
Jelenleg mintegy 36 ezren vannak úton
a Nyugat-Balkánon Németország irányába, és több tízezren várakoznak arra, hogy elinduljanak a török partoktól. A szíriai és afgán helyzet romlását mutatja, hogy tavaly ugyanebben az időszakban mindössze 2500 menekült érkezett ugyanezen az útvonalon. A menekültügyi szervezet adatai szerint változik a menekültek összetétele is: míg korábban elsősorban a férfiak jöttek, késő ősszel az érkezők között mindössze 64% a férfi, míg 14% nő és 22% a gyermek. „Rövid távon az egyetlen segítség a jordániai, törökországi és libanoni táborokban javítani a menekültek helyzetén, hogy a hideg időszakban kevesebben induljanak neki a kockázatos útnak" – mondja Christoph Pintér, a szervezet osztrák részlegének vezetője.