A horvát politika már nem lesz a régi

Gordan Glic Radman horvát nagykövet

A nagyon szoros választási eredmény azt jelzi, hogy a horvátországi választók egy része újfajta szellemiséget akar látni a politikában, mondta az Origónak Gordan Grlic Radman. Horvátország budapesti nagykövete szerint aggasztó, hogy Európának nincs elképzelése arról, mi legyen, ha a menekültválság folytatódik. A magyar-horvát kapcsolatokat továbbra is jónak látja, legfeljebb annak nem örül, ha este kéretik be a külügybe.

• A menekülthullám megterheli a balkáni államokat.
• A horvát politika már nem lesz olyan, mint régen volt.
• A válság megmutatta Európa gyengeségeit.
• Megszoktuk, hogy ideálisak a horvát-magyar kapcsolatok, most kicsit más a helyzet.

A 90-es évek elején a horvát kormány képviseletében aktívan részt vett a délszláv háború menekültügyi problémáinak kezelésében, együttműködve a Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjával. Hogy látja a mostani menekültkrízist?

Az nagyon fontos időszak volt, amiről mostanság kicsit megfeledkezünk. Akkor Horvátország egymillió menekültet, földönfutót helyezett el. Saját lakosai közül azokat, akik a háborús pusztítás miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat, és azokat, akik a volt Jugoszlávia más tagállamaiból nálunk kerestek menedéket. Fölkutattuk azokat is a Vöröskereszt segítségével, akik más országokba mentek. Úgy tűnt, hogy ez a mostani válsághelyzet elkerül bennünket, de nem így történt. Horvátország területe instabillá válhat a menekültek várható nagy száma miatt, Az egy dolog, hogy segítünk ezer, kétezer emberen, de ami most történik, az sokkal komolyabb.

Európai viszonylatban bármilyen összehasonlítás lehetetlen, mert ezt az emberáradatot nincs mihez hasonlítani.

Gyakran hallunk olyan megjegyzéseket, hogy amikor 1956-ban a magyarok menekültek Nyugat-Európába, akkor megsegítették őket, és fölemlegetik a szolidaritást. De most népvándorlásról beszélhetünk, nagyon nagy számban érkeznek emberek családostul más kontinensekről, Ázsiából, a Közel-Keletről, Afrikából, és emiatt hosszú távú változásokra kell számítani, olyanokra, amelyek demográfiailag fogják megváltoztatni Európát.

Gordan Grlic Radman horvát nagykövet Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi lehet a megoldás?

A legaggasztóbb az, hogy Európának nincs semmiféle elgondolása arra, mi fog történni, ha a menekültáradat folytatódik. Az Európai Unió és tagállamai számára ez óriási kihívást jelent. Látjuk, hogy az úgynevezett balkáni útvonal mentén fekvő országok vannak leginkább kitéve ennek a hullámnak. Mindenki azt emlegeti, hogy ezeket az embereket Németország és más északi államok hívták meg. Ha ez valóban így van, akkor előzőleg kellett volna megállapodni arról, hogy történjen a szállításuk.

A balkáni útvonalon fekvő országok a menekültáradatot érzékelve egyre idegesebbé váltak,

konfliktusok keletkeztek köztük. Ez előzetes megbeszélésekkel megelőzhető lett volna.

Menekültek ezrei lépték át a horvát-magyar határt a magyar határzár előtt. Horvátország nem tervez kerítést, a szlovének viszont már építik azt a horvát határnál Forrás: AFP/Hanna Sonia

Okoz ez a helyzet feszültséget az alig 20 éve még háborúban állt Szerbia, Horvátország és Szlovénia között is?

A kaotikus helyzetek, amikor nem tudjuk ellenőrizni a folyamatokat, feszültségekhez vezetnek. Egyik ország sem rendelkezik elegendő szakemberrel és intézménnyel, hogy ellássa, szállítsa ezeket az embereket. Ha tartjuk magunkat a szabályokhoz, akkor elkerülhetjük a félreértéseket.

Gordan Grlic Radman szerint a népvándorlás miatt hosszú távú változásokra kell számítani, ezek demográfiailag fogják megváltoztatni Európát Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha tarthatatlanná válik a helyzet, épít-e Horvátország kerítést?

A menekült, ahogy a víz is, mindig megtalálja a maga útját. Érkezhetnek Horvátországba a tengeren át, vagy akár a levegőből. Nemrégiben 10 törökországi kurd fiatalember Szarajevón és Bihacon keresztül jutott be Horvátországba. Ha lezárnánk a határt Szerbia felől, a menekültek Bosznia-Hercegovinán át próbálkoznának. Bosznia-Hercegovinával ezer kilométer hosszú a határunk.

Horvátországot nagyon sérülékennyé teszi geostratégiai helyzete.

A mostani kormány, amelynek mandátuma a november 8-ai választásokig tart (interjúnk a választások előtt pár nappal készült – a szerk.), nem foglalt állást a kerítésépítés mellett, sőt a kormány szerint Horvátországnak nem is kell ilyet építenie, egyelőre ez az álláspont.

"Ezt az emberáradatot nincs mihez hasonlítani" Fotó: Polyak Attila - Origo

A horvát költségvetésnek eddig mennyibe kerültek a menekültek? Kaptak-e segítséget az Európai Uniótól?

A horvát költségvetés tartalékalapjából 70 millió kunát (2,9 milliárd forint – a szerk.) vettünk ki, az Európai Unió Bizottsága egyszeri 5 millió euró segélyt utalt ki, és kilátásba helyezett 71 millió eurót, ebből 17 milliót a Migrációs, Integrációs és Menekültügyi Alapból és 54 millió eurót a belső biztonsági alapból juttatnának Horvátországnak.

A Száva menti Slavonski Brodban elkészült az 5 ezer személyt befogadó, átmeneti téliesített tábor, ezt ebből finanszírozták?

Igen, az egyszeri 5 millió eurós támogatásból. Ezt az összeget a menekültek elhelyezésére, étkezésére, tisztálkodási lehetőségek megteremtésére, utaztatásra fordítjuk.

A szerbiai Sidből egyenesen Slavonski Brodba érkeznek a menekültek vonattal, és onnan utaznak majd tovább.

Nemrég videokonferenciát tartott Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria. Ezen megállapodtak, hogy Szerbia 3 ezer, Szlovénia és Horvátország 2-2 ezer, míg Ausztria 5 ezer, így összesen 12 ezer embert tud ideiglenesen elhelyezni a fogadótáborokban.

Gordan Grlic Radman szerint a balkáni útvonal mentén fekvő országok vannak leginkább kitéve a menekülthullámnak Fotó: Polyák Attila - Origo

Európában, így Magyarországon is, érezhető az idegenkedés, a félelem az iszlámtól. A szomszédos Horvátország négy és fél millió lakosa közül 30-40 ezer a bosnyák, 17 és fél ezer a koszovói albán, és ők muzulmánok. Zágrábban és Rijekában (Fiume) is nagy dzsámi épült. Tapasztalt-e valamiféle összetűzést, feszültséget a katolikus horvát többség és a muszlim kisebbség között?

Nem voltak összetűzések, integrálódtak családostul Horvátországba még a volt Jugoszlávia idején. Őshonosoknak számítanak, többségüknek horvát identitása van, úgy tartják, hogy ők horvátok voltak, a török hódoltság idején vették fel az iszlám vallást. A bosnyák kisebbségnek képviselője is van a száborban (parlament).

A koszovói albánok is megtalálták a helyüket, sokan kereskedők, kézművesek, és tudtommal Budapesten is jelen vannak.

Orbán Viktor miniszterelnök is megjegyezte, hogy az iszlámról csak a tisztelet hangján lehet beszélni, és Magyarországnak nincs problémája az iszlám vallással, a magyarországi muzulmán közösséggel. Egy éve Budapestre látogatott a zágrábi főmufti, Aziz Hasanovic, és találkozott a mintegy 30 ezer főt számláló magyar iszlám közösség képviselőivel. Az itteni közösséget török, arab, albán és más bevándorlók alkotják, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket.

Magyarország és Horvátország között meglehetősen feszült a viszony, persze ez nem most a menekültek, hanem a Mol-INA ügyében kezdődött. Mennyire terheli meg ez a viszony a turizmust? A magyarok szerelmesek az Adriába, és tartanak attól, hogy a horvátok majd „beszólnak” nekik.

Nem volt soha olyan tapasztalatom, ami ezt a félelmet igazolná. Megszoktuk, hogy ideálisak a horvát-magyar kapcsolatok, mindig mindenki vigyázott, hogy ne sértse meg a másikat, most kicsit más a helyzet.

A horvát emberek úgy tartják, hogy a két kormány feladata a dolgokat rendbe tenni.

Az INA-Mol esetében azoknak kell cselekedeteikről számot adni, azokat kell felelősségre vonni, akik annak idején a szerződéseket megkötötték, és esetleg valamiféle érdek mentén cselekedtek.

Így épült az ideiglenes határzár a horvát-magyar határon, Zákány közelében Forrás: MTI/Varga György

Van-e egyeztetés a menekültkrízisről vagy más ügyekben a két ország között? Zágráb kezdeményez-e ilyet?

A horvátországi választási kampány idején nincsenek kétoldalú egyeztetések, viszont helyi és multilaterális szinten jól működik minden.

Új politikai helyzet

Nagyon szoros választási eredmény született. A nagy pártszövetségek egyedül nem tudnak kormányt alakítani, szükség lesz a váratlanul sikeresen szerepelt Most támogatására. Az eredmények esetleg azt jelzik, hogy a horvát választópolgár bizalma csökkent az 1992 óta eddig fölváltva kormányzó két nagy pártban, és mást szeretne?

Néhány szempontot tudomásul kell vennünk. Először is, hogy a két legnagyobb pártnak mindig vannak saját elkötelezett, lojális választói. Másodszor az is nyilvánvaló, hogy Horvátország egy része nem elégedett a két legerősebb párt programjával, és gyorsabb, jobb minőségű reformokat, illetve változásokat akarnak. Itt elsősorban a legfiatalabbakra gondolok, akik újfajta szellemiséget szeretnének bevinni a horvát politikába. Bármelyik párttal lép koalícióra a Most, bizonyos, hogy Horvátország politikai életében többé semmi nem lesz olyan, mint régen.

Van kapcsolata a magyar külügyminisztériummal?

Minden intézménnyel van kapcsolatom. Mindenütt nyitva áll az ajtó előttem. Ezzel nincs problémám.

Többször bekérették a magyar külügyminisztériumba. Mennyire rendkívüli egy-egy ilyen esemény, és milyen a hangneme?

Meg kell mondanom, hogy időnként rendkívüli, és a hangnem is az, de nem probléma. Tavaly óta öt alkalommal kérettek be, ebből háromszor menekültügyben, de nem úgy éltem meg, mint rendkívüli eseményt. Tudja, mi a legzavaróbb? Amikor váratlanul este hívnak. A chilei nagykövet asszony fogadásán voltam, amikor hívattak.

A hangulat kötetlen volt, de kellemetlen kötelességet teljesítettünk mindketten.

Azon az estén szóbeli jegyzéket adott át a miniszter október 16-i dátummal arról, hogy Magyarország október 17-én lezárja kerítéssel a horvát határt.

Gordan Grlic Radman

Gordan Grlic Radman 2012. október 1-jétől a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon. 2011-től a budapesti székhelyű Duna Bizottság titkára volt, előtte Horvátország állandó képviselője a testületben.

1958-ban született Prisojéban, iskoláit Zágrábban végezte, és 1982-ben agrár közgazdász diplomát szerzett, utána egy ideig Svájcban élt és dolgozott, 1991-ben tért vissza Zágrábba. A 90-es évek elején a horvát kormány menekültekkel és hontalanná vált személyekkel foglalkozó irodájában dolgozott, többször tárgyalt ez ügyben Genfben, a Nemzetközi Vöröskeresztnél. Később a külügyminisztériumba került, ő szervezte meg Svájcban a horvát diplomáciai és konzuli hálózatot. Svájc után a szófiai és a budapesti horvát nagykövetségen teljesített szolgálatot. Hazatérve nagyköveti rangban a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára lett.

Részt vett Horvátország EU-s csatlakozását előkészítő energiaügyi, külpolitikai és biztonságpolitikai munkacsoportjában. A horvát Atlanti Tanács igazgatósági tagja és NATO-ügyekben a testület összekötője az Egyesült Államok zágrábi nagykövetségével.

Nős, három gyermek apja. Szabadidejében szeret barangolni a természetben, kocogni, kórusban énekelni és tangóharmonikázni.

Sok közös EU-s terv létezik a két ország között, ilyen a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Ezzel például mi lesz? Vagy csak a felszínen van a csetepaté, és a felszín alatt rendben megy minden a maga útján?

Két hónapja Cakovecen (Csáktornya) a két ország közös titkársága, amelynek székhelye Budapesten van, nagyon eredményes konferenciát tartott a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, a természeti környezet védelméről, a turizmusról, az infrastruktúra fejlesztéséről. A 2014–2020-ig terjedő időszakra mintegy 50 millió euró támogatást ad a program megvalósítására az Európai Bizottság.

Nincs semmiféle akadálya annak, hogy a terveket megvalósítsuk, de a menekültügy mindkét felet lelassította,

ugyanakkor várható, hogy a horvátországi választások után teljesen új fejezet kezdődik.

2020-ig összesen mintegy 50 millió euró uniós támogatásból fejlesztheti gazdasági kapcsolatait, így a turizmust is a horvát és a magyar kormány. Idén, a délszláv háború utáni 20 év rekordját megdöntve, több mint 2,4 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarok Horvátországban Forrás: MTI/Jászai Csaba

Mi történik a határ mentén, ha tűz, árvíz vagy földrengés van, a kerítés nem zavarna a mentésben? Az állatokat fölnyársalja a pengés drótkerítés, de mi lesz az emberekkel?

Ahogy tudjuk, Magyarország prioritása, hogy megvédi területét, és ha tűz üt ki, eloltja. Nehéz látni előre minden szituációt, természeti csapás esetén kell majd gyorsan a megoldást keresni.

Vannak olyan vélemények, hogy a menekültáradat akár az Európai Unió végét is jelentheti. Mit gondol erről?

Nem kellene, hogy ez legyen a vég, az Európai Uniót mindannyian akartuk, viszont a jelenlegi válság rámutat a közösség gyengeségeire, sebezhetőségére. Reformokkal vagy más úton el kell érni, hogy az unió gyorsabban dönthessen, és alkalmazkodni tudjon a tagországok elvárásaihoz is.