Ritka az a tragédia, amely után külön csúcstalálkozót szerveznek az Európai Unióban, a 800 halottat követelő áprilisi katasztrófa a Földközi-tengeren azonban ilyen volt. A menekülteket szállító hajó éjszaka borult fel,
a rajta utazók többségének esélye sem volt,
mindössze 27-en élték túl a katasztrófát.
Az EU ekkor határozta el, ismét összehívja az uniós tagállamok és az afrikai országok vezetőit, hogy megoldást találjanak az afrikai bevándorlásra. A feladat egyszerűnek tűnt: Brüsszel sokkal kevesebb afrikai migránst akar fogadni, és azoknak a többségét is visszaküldené, akik már menedéket kértek az unió területén.
A máltai csúcstalálkozót még áprilisban hívták össze, azóta viszont a Szíriából indult menekülthullám minden mást elhomályosított. Az ENSZ adatai szerint jelenleg az unióba érkezők 52 százaléka szír, és csak 12 százalékuk afrikai. Van viszont egy lényeges különbség, amit egy uniós diplomata így foglalt össze: "Ha megoldást találunk a szíriai válságra, akkor a menekültek száma lényegesen lecsökkenhet,
az afrikai migrációnak viszont sokkal mélyebb gyökerei vannak."
Tény, hogy a gyenge afrikai kormányok, a rossz közbiztonság, az oktatás és az ipar hiánya miatt rengetegen – főleg fiatalok – gondolják úgy, hogy jobb életet keresnek maguknak Európában. Az utóbbi időben azonban a nigériai Boko Haram terrorszervezet akciói, valamint a klímaváltozás okozta éhínség is közrejátszott abban, hogy újabb hullámok indultak útnak. A diplomatáknak pedig abban igazuk van, hogy ha ezen a téren nem történik változás, a következő években milliók is érkezhetnek.
Különösen aggasztó a helyzet a Csád-tó medencéjében, ahol az aszály, a szegénység és a fegyveres konfliktus súlyosbítja a válságot. Tony Lanzer, az ENSZ Száhel-övezeti regionális koordinátora nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy ha ezekre nem talál a világ hosszú távú megoldást, akkor
egyre többen indulhatnak el Európa felé.
Arra is rámutatott, hogy a térségben demográfiai robbanás várható, következő három évtizedben a lakosság lélekszáma várhatóan a 150 milliót is el fogja érni.
Innen indulhatnak
Nigéria: Több mint 2,2 millió ember menekült el a Boko Haram terrorszervezet elől.
Kongó: A közép-afrikai országban uralkodó erőszak és káosz miatt nagyjából félmillióan választottak új hazát.
Eritrea: Mintegy 220 ezren menekültek a szomszédos országokba, elsősorban Szudánba és Etiópiába a tekintélyelvű módszerekkel kormányzott és a külvilágtól elzárt Eritreából.
Dél-Szudán: Nagyjából 775 ezren hagyták hátra a világ legfiatalabb államát az ott dúló polgárháború miatt.
Közép-afrikai Köztársaság: Mintegy 460 ezren menekültek a szomszédos Kamerunba, Csádba és Kongóba a belharcok elől.
Burundi: Az újabb erőszak kirobbanásától tartva a kis kelet-afrikai országban csak március óta 210 ezren döntöttek úgy, hogy a szomszédos államokban keresnek menedéket.
Szomália: Csaknem egymillió szomáliai menekült el hazájából az éhség és a tartós erőszak elől.
Nem csoda tehát, hogy az unió minden elkövet, hogy ne jöjjenek annyian, egyelőre azonban csak egy eszköze van: a pénz. Brüsszel tisztában van azzal, hogy az afrikai kormányoknak anyagi támogatásra van szükségük, ezért
1,8 milliárd eurót szán arra az úgynevezett szükséghelyzeti alapból,
hogy megszüntesse a migráció kiváltó okait.
A pénzből olyan projektek finanszírozhatók majd, amelyek az emberek életminőségét javítják. Ilyen például a munkahelyteremtés, különösen a fiatalok és a nők számára, a kisvállalkozások támogatása, az oktatás és a táplálékbiztonság fejlesztése, de a pénzből az általános kormányzást is javítanák, kapna belőle például a rendőrség és a határőrség.
A másik nagy feladat, hogyan küldjék vissza azokat, akik nem kapnak menekültstátuszt az Európai Unióban. Márpedig belőlük elég sok van, mivel a szírekkel ellentétben
Brüsszel az afrikaiak többségét gazdasági bevándorlónak tekinti.
Az EU ezért azt tervezi, hogy afrikai bevándorlási tisztviselőket hív az unióba, hogy segítsenek kideríteni, kiket kell visszaküldeni, és kik maradhatnak. Ők már 2016 elején elkezdhetik a munkát.
Cserébe viszont legális csatornákat is nyitnak, és több fiatal afrikai egyetemista, valamint szakember jöhet az EU-ba.
A csúcstalálkozón ugyan optimisták voltak a résztvevők, civil szervezetek azonban attól félnek, hogy a megállapodásért cserébe
Brüsszel el fogja nézni az emberi jogsértéseket az afrikai kontinensen.
Az sem világos még, hogy mi lesz azzal a valószínűleg több tízezer emberrel, akiket visszaküldenek, hiszen ők valószínűleg még nagyobb veszélyben lesznek, még mielőtt elindultak.
Bírálta a megállapodást Mack Sall szenegáli elnök is. A politikus szerint az európai országok eltúlozzák az afrikai bevándorlás jelentőségét, mert meg akarnak felelni a közvélemény akaratának, az eddig érkezett 800 ezer menekültből 140 ezer az afrikai.
Azt is hibának nevezte, hogy míg a szíreket befogadják, az Afrikából érkezőket haza akarják küldeni.
Sajtótájékoztatója végén pedig odaszúrt még egyet az európai államoknak, amikor azt mondta: Afrikának nem lenne szüksége ekkora pénzügyi segítségre, ha vissza tudná szerezni azt a 60 milliárd eurót, amit nemzetközi adócsaló hálózatok miatt veszített el.