Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Nyissátok ki a fürdőhelyiségek ajtait, fűtsétek be a kemencéket! Szükség lesz rájuk." Németországban időnként ilyen, a náci haláltáborokra tett félreérthetetlen utalásokkal teli levelet kaphat az, aki nem akarja teljesen kizárni az országból a menekülteket.
Yasmin Fahimi, a német Szociáldemokrata Párt főtitkára közéjük tartozik, ráadásul édesapja iráni származású, így hamar a szélsőségesek céltáblájává vált. A fenti üzenetet névtelen levélben küldték neki – írja a Der Spiegel.
A Münchenben menekülteket segítő civil szervezetet vezető Dorothea Moesch is kapott fenyegető üzenetet a közelmúltban. Az egyébként betegség miatt kerekesszékkel közlekedő politikusnak is halált ígértek ismeretlenek:
Égni fogsz, boszorkány, mint a többi hozzád hasonló szajha."
A különbség annyi, hogy őt a mobilján hívta egy névtelen telefonáló. A fenyegetést közvetlenül azután kapta, hogy tüntetést jelentett be a szélsőjobboldali eszmék terjedése miatt.
Erich Pipa, az SPD hessei körzetvezetője szintén kapott fenyegető levelet: "bármikor elkaphatunk" – írták neki. A politikus azt mondta a lapnak, hogy az ilyen fenyegetések hatására komolyan elgondolkodott egy golyóálló mellény beszerzésén.
Hogy az üzeneteket érdemes komolyan venni, azt jól mutatja az október 17-i kölni késes támadás is. Egy férfi a városi polgármester-választási kampány egyik jelöltjét, Henriette Rekert késsel nyakon szúrta, négy másik embert pedig megsebesített.
Nem halt meg senki,
de ez bizonyára csak a véletlenen múlt.
Rekert támogatta a nyitott határok politikáját meghirdető Angela Merkel német kancellár pártja is. A jelölt korábban az önkormányzat szociális ügyekért és társadalmi integrációért felelős osztályának vezetője volt, a Kölnbe érkező menedékkérők elhelyezését is ő irányította. Támadójáról kiderült, hogy korábban időközben betiltott náci szervezetek aktivistája is volt.
A titkosszolgálatok tudtak ugyan a férfiról, de egy ideje már nem figyelték.
Szászországban bevallottan nem figyelik a bevándorlásellenes Pegida mozgalmat sem. Azért nem, mert a szervezők többször is kijelentették, hogy nem hívei az erőszaknak – mondta Gordian Meyer-Plath, a német alkotmányvédelmi hivatal szászországi irodájának vezetője. Van egy kifejezetten abszurdnak tűnő indoka is.
"A tüntetéseken olyan táblák is megjelennek, amelyeken a náci SA egyenruhájába montírozott Merkel látható. Az igazi neonácik sosem vinnének magukkal ilyen táblát."
Az is furcsa, hogy bár a mozgalom Szászország fővárosában, Drezdában a legerősebb, csak ott nem mozdulnak a helyi titkosügynökök. A várostól nyugatra más a helyzet. Duisburgban és Düsseldorfban figyelik a mozgalom tevékenységét, de még az egykor Kelet-Németországhoz tartozó Türingiában is rájuk álltak a szolgálatok. A hatóságok szerint azért, mert a mozgalom szervezőinek és szónokainak többsége
kapcsolatban áll a szélsőjobboldallal.
Az ország hagyományos kelet-nyugati törésvonala egyébként nem csak a titkosszolgálatok eltérő érzékenységén látszik meg. A menekültellenesség – és vele a Pegida – ott erős, ahol tulajdonképpen nincs is annyi menekült, amennyi erőn felüli teljesítményt igényel.
A németországi "belső kvótarendszer" haszonélvezői a keleti tartományok, derül ki a Der Spiegel egy korábbi cikkéből. Hamburgban 4500 menekülttel több van, mint amennyivel előzetesen kalkuláltak, Bajorországban 16 ezerrel lépték túl a keretet. Ehhez képest a négy keleti tartományban összesen
10 ezerrel kevesebb menekült van az eredeti tervekhez képest.
A Pegidán kívül a hagyományos pártokkal szemben létrejött, magát modern politikai erőként hirdető Alternatíva Németországnak (AFD) nevű csoportosulás egyik vezéralakja, Björn Höcke is ezer szállal kötődik a neonácikhoz. Nem is tagadja, hogy kapcsolatban áll a folyamatosan a betiltás szélén táncoló Nemzeti Demokrata Párt (NPD) kulcsemberével, Thorstein Heisével. Höcke barátja az a Götz Kubitschek is, akit még 2001-ben szereltek le a hadseregtől, mert felettesei rájöttek, hogy szélsőséges jobboldali csoportok akcióiban vesz részt. 2008-ban Kubitschekék támadták a baloldali Günter Grass irodalmi Nobel-díjas íróra egy felolvasásán.
Vannak viszont olyanok, akik úgy érzik, hogy többet kell tenniük a menekültek távoltartásáért, mint hogy tüntetéseken szónokolnak. A német kormány adatai szerint idén eddig csaknem 500 alkalommal támadtak menekültek otthonaira, míg tavaly egész évben 200 alatt volt az ilyen jellegű atrocitások száma. A számokról Thomas de Maizière német belügyminiszter beszélt a Westdeutsche Allgemeine Zeitung című lapnak. Azt is elmondta, hogy az esetek kétharmadában a közelben lakók vettek részt a támadásokban.
Olyanok, akiknek korábban nem volt dolguk a rendőrséggel.
Csak az atrocitások egyharmadát követték el olyan, szélsőjobboldali nézeteket valló emberek, akiket már ismert a rendőrség korábbi gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt.
Hiába hangosabbak és erőszakosabbak viszont a bevándorlásellenes mozgalmak, támogatottságuk eltörpül a menekültek ügyét megértéssel kezelő pártokéhoz képest. Bár Angela Merkel kormánypártja, a CDU 35 százalékon áll az augusztusi 43 százalékhoz képest,
még mindig a kancellár mögött áll a legnagyobb politikai erő.
A második helyen a szociáldemokraták vannak 24,5 százalékkal. A Zöldek a legutóbbi adatok szerint 11 százalékot kapnának, őket követi a baloldali Die Linke 9,5 százalékkal. A kerítésépítést jó megoldásnak tartó, a menekülteket integrálhatatlannak tartó Alternatíva Németországnak 8,5 százalékon áll. Igaz, a 2013-ban alapított párt augusztusban még csak 3 százalékot tudott felmutatni.
Természetesen azzal minden megváltozhat, ha Horst Zeehofer, Bajorország miniszterelnöke beváltja fenyegetését, és kilép a kormánykoalícióból, ha Merkel nem jelenti be a nyitott határok politikájának feladását. A kancellár legutóbb is kitartott amellett, hogy nem épít kerítést. Enyhíthet valamelyest a feszültségen, hogy CDU és a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről, így például a tranzitzónák létrehozásáról.
