A beszámoló szerint egy külföldi titkosszolgálat nemrégiben megküldte a német és az osztrák hatóságoknak több száz úgynevezett "igazi hamis" szíriai útlevél számát. Az elnevezés onnan ered, hogy az Iszlám Állam a még 2013-ban elfoglalt szíriai Rakkában eredeti, de kitöltetlen útleveleket zsákmányolt, amelyeket hamis személyazonosító adatokkal töltöttek ki, a dokumentumok így egyszerre eredetiek és hamisak.
Érvénytelenek is, hiszen a szíriai hatóságok nem vették nyilvántartásba őket kiadott útlevélként, ezt azonban nem veszi észre senki Európában, mert a Bassár el-Aszad szíriai elnök fennhatósága alatt működő hatóságok nem működnek együtt az európai partnerekkel, ezért nem lehet ellenőrizni az adatokat.
A Bild szerint ilyen
- rakkai útlevélnek is nevezett - okmányt találtak a novemberi párizsi terrortámadások két résztvevőjénél,
a Stade de France stadionnál végrehajtott robbantás elkövetőjének holttesténél és még egy merénylőnél.
Ausztriában két rakkai útlevelet találtak, tulajdonosaikat Salzburgban őrizetbe vették. Nem tudni, hogy kapcsolatban állnak-e az Iszlám Állammal - írta a német lap.
A Bild cikke szerint
Németországban nagyjából egy tucat menedékkérőnél találtak ilyen útlevelet.
Valamennyivel még a november 13-i párizsi merényletsorozat előtt jelentkeztek be a hatóságoknál.
Az okmányokról van szkennelt másolat a hatóságoknál, köztük a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF), tulajdonosaik azonban ismeretlen helyen tartózkodnak. Ráadásul egyik illetőtől sem vettek ujjlenyomatot - áll a beszámolóban.
A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a legutóbbi számában arról írt, hogy az Iszlám Állam több tízezer eredeti, kitöltetlen útlevelet, valamint útlevelek és más személyi okmányok nyomtatására szolgáló berendezéseket zsákmányolt Szíriában, Irakban és Líbiában. A hetilap a Bildhez hasonlóan arról is beszámolt, hogy egy külföldi titkosszolgálat nemrégiben a német szerveknek megküldött egy listát, amely a rakkai útlevelek számát tartalmazza.
Az adatokat már betáplálták az úgynevezett schengeni információs rendszerbe,
hogy ki tudják szűrni a magukat menedékkérőnek álcázó terroristákat.
A német belügyminisztérium hétfőn a beszámolóra reagálva közölte, hogy a szíriai állampolgárságú menedékkérők esetében az előkészítő munkálatok végeztével rövidesen visszatérnek a teljes körű, személyes meghallgatásra is kiterjedő eljáráshoz.
A BAMF tavaly novembertől egyszerűsített eljárást folytat a szíriai menedékkérőknél, ez nagyjából azt jelenti, hogy a kérelmezőnek csak egy kérdőívet kellett kitöltenie, és a hatóság ennek alapján hozott döntést a menedékjogi kérelemről.
Thomas de Maiziere belügyminiszter az idén november elején utasította a BAMF-ot, hogy térjen vissza az eredeti gyakorlathoz. Azzal érvelt, hogy a szíriai menedékkérők a korábbi időszakkal ellentétben már jellemzően nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek Németországba, hanem a Szíria térségében működő biztonságos menekülttáborokból, ezért nem indokolt a polgárháborús menekülteknek járó státusz szinte automatikus megadását eredményező gyakorlat fenntartása.
Egyben kifejezte azt a várakozását, hogy az alaposabb eljárás révén sokan csak oltalmazotti státuszt kapnak majd, amely egy évre szól, és nem jár hozzá családegyesítési jog.
Thomas de Maiziere lépése akkor feszültséget keltett a kormánykoalícióban. A miniszter végül a kancellári hivatal nyomására felfüggesztette az utasítást, és az ügyet a belügyminiszteri konferencia (IMK), azaz a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete elé terjesztette.
A testület december elején a támogatásáról biztosította a szövetségi belügyminiszter kezdeményezését.
Németországban a szíriaiak alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját. Az idén november végéig 964 574 menedékkérőt vettek nyilvántartásba, több mint egyharmaduk - 383 946 fő - szíriai.