Négy női jelölt - az országban a legtöbb - jutott be a fővárosi (rijádi) önkormányzat testületébe, mások mellett a politikuscsaládból származó Huda al-Dzserajzi személyében. Dzserajzi az egyik regionális kereskedelmi kamara egykori elnökének leányaként mérette meg magát a választáson, indulásával mintegy jelezve, hogy
a szaúdi vezetés magas szinten adta jóváhagyását a nők részvételére.
Egy másik új képviselőnőt, Szalma bint Hizab al-Oteibit az iszlám legszentebb helyétől, a Mekkától nem messze található Madrakah községi tanácsába választották be. A választókörzetben, ahol indult, hét férfit és két nőt győzött le - jelentette az SPA hivatalos szaúdi hírügynökség a választási bizottságra hivatkozva.
Két-két nő került be a városi képviselőtestületbe az ország második legnagyobb, egyúttal a legvilágiasabb városában, Dzsiddában, valamint a legkonzervatívabb részen, Kasszim körzetében.
A voksoláson mintegy 900 nő és hatezer férfi szállt versenybe, hogy helyet kaphasson a csak korlátozott hatalommal bíró 284 községi tanács valamelyikében. A testületekbe a tagok kétharmada választások útján került be, a többieket kinevezik. Sok női jelöltet kizártak a megméretésből, míg mások maguktól léptek vissza, főleg a helyi vallási vezetők nyomására.
A sivatagi királyság volt az utolsó ország a világon, ahol nők nem jelöltethették magukat és nem szavazhattak választáson.
Az idén januárban elhunyt Abdallah bin Abdel-Azíz király négy évvel ezelőtt rendelkezett arról, hogy nők is részt vehetnek a voksolásokon, és egyéb téren is tett bizonyos lépéseket a nők közéleti szerepvállalásának előmozdítása érdekében, szorgalmazva például a leánygyermekek egyetemre küldését és a nők munkavállalását.
Az intézkedés bevezetésekor az "erkölcsi romlás" veszélyére figyelmeztettek a helyi vallástudósok, a néhai uralkodó azonban több mint két éve újabb, a női emancipáció irányába mutató lépést tett, és 30 nőt is beválasztott a 150 fős súratanácsba, a kormány fő tanácsadó testületébe.