A török felsővezetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelésében és Törökországba szállításában. Szerdán megtört a jég, és ezzel a mondattal hivatalossá vált az az álláspont, ami az orosz (és a nemzetközi) médiában már korábban is keringett, de a Szu-24-es vadászbombázó múlt heti lelövése után meghatározó témává vált.
Maga a bejelentés Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettestől származik, aki több tucat újságíró előtt bemutatta bizonyítékaikat, például ilyen és ehhez hasonló műholdfelvételeket, amelyen állítólag olajszállítótartálykocsi-konvojok látszanak, amint az Iszlám Állam által ellenőrzött kelet-szíriai sivatagos területekről tartanak észak, vagyis a török határ felé.
Érdemes megnézni Antonov teljes nyilatkozatát, amit angolul is elérhetővé tettek az orosz védelmi minisztérium honlapján.
Ebben Erdogan neve négyszer hangzott el, a cikkünk elején idézett mondaton kívül még három alkalommal. Szó szerinti idézetek következnek:
Ezek az állítások erősek, de a fő vádat aligha támasztják alá. Ugyanez a helyzet a műholdfelvételekkel, amelyek hitelességét az Egyesült Államok által vezetett ISIS-ellenes nyugati koalíció szóvivője, Stephen Warren és az amerikai külügy is vitatta.
Antonov beszédében többször piedesztálra emelte a sajtó munkatársait, akiket arra bátorított, járjanak utána az állításainak.
Adódik a kérdés, hogy ha valamit bizonyítéknak harangoznak be, akkor annak miért kell utánajárni – azon kívül, hogy Szíriában ez ma nagyjából lehetetlen –, mint ahogy az is érdekes, hogy egy ekkora horderejű bejelentés miért egy miniszterhelyettes reszortja.
Azt persze, hogy Törökország teljesen ártatlan lenne, nehéz állítani. A szír háború 2011-es kezdete óta ugyanis
Ankara tevékenysége is vastagon benne van abban, hogy a szélsőségesek folyamatos utánpótláshoz juthattak,
mint ahogy az Iszlám Államhoz igyekvő európai fiatalok is valahol – Törökországból – bejutottak Szíriába.
A török vezetés ugyanis úgy ítélte meg, hogy jobban ellenzi az Aszad-rezsim létét és a kurdok esetleges megerősödését, mint az ISIS-hez hasonló szervezetek megerősödését.
Vlagyimir Putyin csütörtökön viszont olyat mondott, ami új szintre emelte az elmúlt másfél hétben pattanásig feszült konfliktust.
Allah azzal büntette meg a török vezetőket, hogy elvette az eszüket
– mondta évértékelőjében az orosz elnök, ami, ha nagyon elnézőek vagyunk, akkor is minimum az iszlámon való élcelődés.
Putyin egyúttal megerősítette Antonov szavait, amikor azt mondta, tudják, kik profitálnak az ellopott olajból, Törökország pedig sokáig fogja bánni a Szu-24-es lelövését.
A december 1-jén életbe léptetett gazdasági szankciókat például
az oroszországi törökök már bánják is.
A Meduza orosz ellenzéki portál összegyűjtött néhány esetet:
Eközben Alekszej Uljukajev gazdasági fejlesztésért felelős miniszter az állami RIA Novosztyinak arról beszélt, hogy a török importtilalom miatt előfordulhatnak „rövid távú zavarok” a zöldség- és gyümölcsellátásban.
Ebből is látszik, hogy az orosz-török konfliktus egyik félnek sem tesz igazán jót, a vadászbombázó lelövése után pedig igazolódtak a félelmek, amennyiben a nagyhatalmak átmeneti közeledése után – amit a párizsi terrortámadás tett lehetővé – a hivatalos kommunikációban most ismét a párhuzamos valóságok világát éljük Szíriában.
Egymással ellentétes, ellenőrizhetetlen állítások látnak napvilágot – Amerika például bő egy hete az Aszad-rezsimet vádolta meg azzal, hogy az ISIS olaját veszi –, miközben egyértelmű, hogy a válságot csak a most egymásra megorrolt szereplők érdekeinek harmonizálásával lehet megoldani.