„Erősen gondolkozom rajta, hogy veszek egy fegyvert. Változnak az idők, és
itt is sok minden történik.”
A 43 éves, San Bernardinó-i közalkalmazott, Dondi Abarca véleményét nagyon sokan osztják a kaliforniai városban. Azon a településen, ahol tavaly december másodikán két fegyveres 14 embert megölt egy szociális intézményben.
A kétszázezres városban sokan ismerték az áldozatokat, és olyan is akad, aki a merénylőkkel is jóban volt. Mégis, a New York Times riportja szerint
a lakók túlnyomó többsége egyáltalán nem ért egyet Barack Obama intézkedéseivel,
amelyekkel az amerikai elnök a fegyverviselést szigorítaná.
„Egyetlen törvény sem akadályozhatta volna meg a mészárlást, főleg nem azok, amelyekről az elnök beszélt” – véli a 44 éves Trish Munoz is, aki szintén érintett a történtekben, áldozatot és elkövetőt egyaránt ismert.
Várható volt, hogy Barack Obama könnyek között tett bejelentése megosztja majd az amerikaiakat. A kontinensnyi országban
a fegyverviselés alkotmányos jog,
amely 1791 óta van érvényben. És bár a szabályozás szövetségi államonként eltérő, a társadalomba mélyen beleivódott, hogy ha kell, fegyverrel védhetik meg magukat és értékeiket.
Ezt jól tudja a hivatalának utolsó hónapjait töltő Obama, aki sajtótájékoztatóját is azzal kezdte: hisz az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítésében – ez biztosítja az amerikaiaknak a fegyverviselés jogát. Az elnök ezért természetesen nem teljes tiltást, hanem olyan szabályozást jelentett be,
amely az ellenőrzésre koncentrál, és mindenki számára engedélyhez köti a fegyverek forgalmazását.
A világ legnagyobb hatalmú vezetője az érzelmekre is megpróbált hatni, amikor kollégáin kívül fegyveres erőszak áldozatainak családtagjait is meghívta a bejelentésre. Barack Obama maga is könnyek között beszélt arról, hogy sokszor egészen fiatal gyerekek is áldozatokká válnak.
Akárhányszor azokra a gyerekekre gondolok, megőrjít”
– mondta az elnök.
Obamának abban mindenképpen igaza van, hogy a világon egyetlen országban sincs annyi fegyver magántulajdonban, mint az Egyesült Államokban. Az Injury Prevention című szaklap 2015-ös tanulmánya szerint
100 amerikai lakosra 88,8 fegyver jut,
ezek jellemzően puskák vagy kézifegyverek. A statisztikák szerint a tulajdonosok többsége fehér, házas, 55 évet betöltött férfi. A kutatások szerint az Egyesült Államokban 100-ból 30 ember mondja, hogy tart otthon fegyvert.
A fegyvertartás szabályozása amerikai tagállamonként eltérő, amit tovább bonyolít a szövetségi, tagállami és megyei előírások ellentmondásossága. Texasban például 2016. január 1-jével nyíltan viselhetik fegyvereiket a lakosok akár a munkahelyükön, bevásárláskor és az éttermekben is. Ugyanakkor az üzletek és az éttermek megtilthatják a belépést a fegyvert viselőknek.
A rengeteg fegyvernek természetesen következménye is van.
Az Egyesült Államokban évente 30 ezer, azaz egy kisvárosnyi ember hal meg lőfegyvertől.
A statisztikában benne vannak a mészárlások és az utcai bandák lövöldözéseinek áldozatai, de azok a kisgyerekek is, akiket például a saját testvérük lőtt le apjuk véletlenül elöl hagyott fegyverével.
Kérdés persze, hogy mit érhet el egy új szabályozás, és meddig mehet el az elnök, akit már néhány órával a bejelentés után is sokan támadtak a tervek miatt. Főleg olyanok, akik eddig bármiféle ellenőrzés nélkül árulhattak fegyvereket.
A rendelet ugyanis az egyik legnagyobb változást a fegyvereladásban hozná.
Az Egyesült Államokban jelenleg kétféleképpen lehet fegyverhez jutni: az ember vagy besétál egy ellenőrzött boltba, vagy vásárokon, kiállításokon jut hozzá a puskához, pisztolyhoz. A gond ott van, hogy utóbbi helyszíneken semmilyen ellenőrzésen nem kell átesnie a vevőnek.
Az új szabályok a többi közt ezt törölnék el:
azokat is kötelező lenne átvilágítani, akik vásárokon vagy az interneten, állításuk szerint hobbiból vesznek fegyvert.
Obama ezenkívül megnövelné az ellenőrzéseket végző ügynökök számát is: a Kongresszustól azt kérte, hogy 200 új alkalmazott felvételét engedélyezze az FBI számára. Erre már csak azért is szükség van, mert az ügynökség napi 63 ezer ilyen irányú kérelmet kap.
Barack Obama meglépett egy sokak által vitatott lépést is:
párhuzamot vont a növekvő erőszak és a mentális betegségek között.
Az elnök 500 millió dollárt ígért, hogy „megnövelje a kezeléshez való hozzáférés lehetőségét” azoknak, akiknek szükségük van rá. Ezt persze még elkaszálhatja a kongresszus, de az amerikai kormány ezzel a bejelentéssel teret adott annak az elképzelésnek, hogy sok lövöldözést mentális zavarral küzdő emberek követnek el.
Ez ugyan erős általánosítás, de valóban elmeorvosi problémái voltak például Christopher Sean Harper-Mercernek, aki tavaly októberben saját főiskolai csoporttársait lőtte le az Oregon megyei Roseburgban. Szakértők viszont attól félnek, hogy a rendelet tovább erősíti majd az előítéleteket a pszichiátriai kezelés alatt állókkal szemben.
A szabályozás szerint ráadásul az Egyesült Államokban a jövőben
az egészségügyi intézmények jogi következmények nélkül adhatnak majd ki adatokat
a betegekről az ellenőrzésekhez, ami további kérdéseket is felvet.
Obama bejelentésének ráadásul még egy következménye lett, amiről még azt sem lehet mondani, hogy nem lehetett előre látni. A legújabb szövetségi adatok szerint
2015 decemberében több fegyvert adtak el az Egyesült Államokban, mint az elmúlt két évtizedben bármikor.
Ennek egyetlen oka volt: a fegyverviselés tervezett szigorítása. Az adatok ugyanis tisztán mutatják, hogy akárhányszor meglebegteti a kormány a témát, az amerikaiak rohannak a boltokba fegyvert vásárolni, nehogy később ne lehessen.
Egyelőre tehát megjósolhatatlan, hogy a szigorítás után hány fegyverrel lesz kevesebb az Egyesült Államok utcáin, egy nyertese viszont már biztosan van Obama bejelentésének: Hillary Clinton.
A 2016-os elnökválasztás lassan a célegyenesbe ér, a volt külügyminiszter pedig kifejezetten hasznát veheti majd a vitának a kampányában. Legesélyesebb demokrata kihívója, Bernie Sanders korábban többször is a fegyverviselés szigorítása ellen szavazott a képviselőházban, amivel magára haragította a demokratákat. Azzal, hogy ismét előtérbe került a kérdés, Clintonnak lesz mivel támadnia ellenfelét, sőt ha őt választanák meg a demokraták, akkor később a konzervatívok ellen is lesz egy adu ásza.
Persze a republikánusokat sem lehet azzal vádolni, hogy ne ugrottak volna rögtön rá a témára. Túl azon, hogy egyáltalán nem értenek egyet az új szabályozásokkal, volt, aki egyenesen Obama hozzáértését kérdőjelezte meg.
„Obama ismét bebizonyította, miért úgy fognak rá visszaemlékezni, mint a legliberálisabb és legmegosztóbb elnökre a nemzetünk történelmében”
– mondta Jeb Bush. Márpedig őt igazán nem lehet elfogultsággal vádolni: a volt floridai kormányzó ugyanis az egyetlen lehetséges republikánus elnökjelölt, akinek semmilyen fegyvere nincsen.