"Ha egy menekült bűncselekményt követ el, az egyértelmű visszaélés a számára biztosított menekültstátusszal, és annak azonnali megvonásával kell járnia" – javasolta Andreas Scheuer a tömeges kölni szexuális inzultálások és rablások után. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára megengedhetetlennek tartja, hogy a német nőknek fiatal bevándorlók zaklatásaitól kelljen tartaniuk az utcákon.
A bűnösök kiutasításáról szóló javaslatot először ódzkodva fogadta Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU. "Németország jogkövető állam. A kölni támadókra akár három év is kiszabható, függetlenül attól, hogy menekültek-e, vagy sem. Arról azonban még tárgyalnunk kell, hogy szükséges-e változtatni a jelenleg hatályban lévő menekültügyi törvényeken" – mondta közvetlenül a támadások után Thomas de Maizière belügyminiszter.
Mivel egyre több csontváz hullott ki a kölni rendőrség szekrényéből, és egyre nagyobb lett a közvélemény nyomása, Merkel és a belügyminisztere mégis elfogadta a bűnelkövető menekültek azonnali kitoloncolását.
A német szociáldemokraták azonban határozottan szembementek a kiutasítási eljárás megkönnyítésének javaslatával. "A németországi szervezett bűnözéssel szemben nem a német menekültjog vagy a genfi menekültügyi megállapodás megváltoztatása jelentene megoldást" – bírálta eleinte a felvetést Ralf Stegner, az SPD alelnöke.
Egy nappal később Sigmar Gabriel, az SPD első embere saját pártjának állásfoglalását ásta alá.
Miért a német adózók fizessék a külföldi bűnözők börtönbüntetését?"
– mondta a pártelnök, aki szerint a törvényes kereteken belül, de el kell érni, hogy a bűnöző menekülteket haza tudják küldeni, és a származási országukban töltsék le a rájuk kiszabott büntetést.
Thomas de Maizière belügyminiszter és Heiko Maas szocdem igazságügyi miniszter a napokban állapodtak meg arról, hogy szigorítanak a szexuális bűncselekmények büntetőeljárásán és a jelenleg hatályban lévő menekültügyi törvényeken.
Valójában nem a nőket erőszakolókra vagy a zaklatókra szabnak ki nagyobb büntetéstételt,
hanem az eljárás menetén könnyítettek. Ez mindössze annyit takar, hogy az áldozatnak nem kell bizonyítania, hogy "ellenállt az aktusnak" – mondta az Origónak egy névtelenséget kérő, a folyamatokra rálátó szakértő.
Az életellenes, szexuális és sorozatos vagyon elleni bűncselekményeket elkövető menekültek a jövőben a bírósági ítélet kimondása után azonnal kiutasíthatóak. Eddig az egy évnél kevesebb szabadságvesztésre ítélt menedékkérőket nem lehetett kitoloncolni Németországból, azonban ezt a kiskaput is bezárták a németek.
A német jogrendszerben – mint a demokratikus államok többségében – mindenkit egyenlő bánásmódban részesítenek, függetlenül attól, hogy honnan jött.
A kitoloncolás nem egyszerű, és semmiképpen sem történik azonnal.
Az eljárás hosszadalmas, minden egyes ügy lefolytatása hónapokat, akár éveket is igénybe vehet. A kölni közel 1000 támadó ügyében egyesével le kell folytatni a bírósági eljárást. Ezután kezdődhetne a menekültstátuszuk felülvizsgálata, amihez
nincs sem elég pénz, sem elég ember,
mondta az Origónak Ulrich Karpen. A német alkotmányjogász szerint a mostani jogszabály-módosítás szimbolikus tett: elméletileg lehetségessé vált a bűnöző menekültek azonnali kiutasítása, azonban a törvénymódosítás szembemegy Németország nemzetközi kötelezettségeivel, köztük a genfi menekültügyi egyezménnyel.
Az 1951. évi menekültügyi egyezmény kimondja, hogy a menedékkérőt
addig nem lehet kiutasítani a fogadó országból, amíg abban az országban, ahonnan a menekült származik, az élete veszélyben van,
vagy faji, vallási, etnikai és politikai meggyőződése miatt fenyegetve lenne.
A menekültstátusz megadása azonban nem kötelező érvényű, ha a menekültstátuszt igénylő ügyében bírósági ítélet születik, amely kimondja, hogy a menekült súlyos bűncselekményt követett el, és veszélyezteti a fogadó ország lakóinak biztonságát.
Ha egy menedékkérőről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelent a társadalomra, elméletben ki lehet utasítani a fogadó országból. Olyan államba azonban nem lehet visszatoloncolni a menekültet, ahol üldöztetésnek van kitéve. A visszaküldés tilalmának elvét intenzíven védi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is.
Ha történetesen szír az elkövető, akkor nincs hová visszatoloncolni,
hacsak nincs olyan ország, ami visszaveszi. A dublini egyezmény értelmében annak az országnak kell visszavennie a menedékkérőt, ahol az Európai Unióban először regisztrált.
Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid volt szóvivője viszont úgy tudja, hogy a visszatoloncolás célországai nem kötelesek befogadni a menekülteket. Szerinte nemzetközi patthelyzetet teremtene, ha a németek elkezdenék kiutasítani őket. "Egyébként, ha belemennénk a kvótarendszerbe, mindössze 1800 embert kellene befogadnunk.
Ennyit Magyarország könnyedén elnyelne."
"A német menekültpolitikának vannak jó pontjai, de a nagy tömeg miatt lassan zajlik az integráció" – véli Zsohár Zsuzsanna. "A nagy létszám pedig visszaüthet. Berlinben már vannak hajléktalan menekültek. A tömegszállások megteltek." Zsohár Zsuzsanna szerint ez a helyzet Ausztriában is, sőt ott még annyival rosszabb, hogy a menekültek az első 3 hónapban nem kapnak semmit, csak amit segélyszervezetek adnak. "A civil társadalom viszont hatékonyan segít mindkét országban."
"Már korábban is mondtuk, hogy olyan a helyzet, hogy akár 240 ezer embert is visszatoloncolhatnak hozzánk bármelyik pillanatban" – mondta Gál József. Az LMP szóvivője szerint
érdekes, hogy pont azok a németek akarnak látszólag kihátrálni a kvótarendszerből, akik eddig erőltették.
A párt szerint az elrettentő plakátokra és határkerítésre elvert pénzt egy korrekt ellátórendszerre kellett volna elkölteni. "Az a baj, hogy német menekültpolitikáról és magyar menekültpolitikáról beszélünk, nem egységes európai menekültpolitikáról" – monda a szóvivő.
Miután Németország elkezdte visszafordítani a papír nélkül érkező menekülteket a déli határukon, az osztrákok is elkezdtek aggódni, hogy nekik kell majd befogadniuk őket. Az osztrák kormány koalíciós partnere, az ÖVP visszafordítaná a gazdasági menekülteket. Werner Faymann kancellár támogatja az elképzelést. Ausztriában így is közel félmillió munkanélküli van, és attól tartanak, hogy az újonnan érkezők ezt a számot csak növelnék. Ha nyugati szomszédunk nem fogad több embert,
Magyarországra csorognának vissza a "gazdasági menekültek".
Jogilag azonban nem létezik olyan fogalom, hogy gazdasági menekült. A gazdasági bevándorlókat bármikor visszafordíthatja Ausztria, ha nincsenek meg a szükséges papírjaik, azonban aki menekült, azzal szemben abban az országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol a kérvényét beadta.