Az első amerikai előválasztáson, az északkeleti New Hampshire államban beigazolódtak az előrejelzések: a republikánus oldalon Donald Trump New York-i milliárdos, a demokratáknál pedig Bernie Sanders vermonti szenátor nyerte meg az előválasztást. Hillary Clinton volt külügyminiszter a vártnál nagyobb arányú vereséget szenvedett, a republikánus táborban pedig jelentősen átrendeződött az elnökjelöltségért küzdők pozíciója.
Clinton New Hampshire-i veresége borítékolható volt, de ekkora különbséggel nem számoltak az egykori külügyminiszter táborában. A súlyos vereség annak a jele, hogy a párton belül is egyre többen elégedetlenek Clintonnal, aki többek között
nagyon nehezen tudja kezelni e-mail-botrányát.
A volt külügyminiszter állítólag legalább huszonkét olyan e-mailt kapott a magán-, tehát a nemzetbiztonsági hivatal által nem védett címére, amelyek szigorúan titkos információkat tartalmaztak.
Clinton több mint húsz százalékpontos veresége az északkeleti államban azért is lehet nagyon fájó, mivel a család számára
ez az állam mindig a sikerek helyszíne volt.
1992-ben Bill Clinton New Hampshire-ben fordított, és tudta később elnyerni a demokraták elnökjelöltségét. 2008-ban ugyanebben az államban tudott nyerni Hillary Clinton az után, hogy Iowában a harmadik helyen végzett.
Sanders mostani győzelmében nagy szerepet játszott, hogy a fiataloktól gyakorlatilag minden voksot besöpört. A 18–29-es korosztály körében Sanders 83, míg Clinton 16 százalékot kapott. Clinton egyedül a 65 évnél idősebbek körében tudott nyerni, de ott is csak 55-44 arányban verte meg a vermonti szenátort. Elemzők szerint Clintonnak valahogyan változtatnia kellene a megítélésén a fiatalok körében, mivel ez később még visszaüthet a volt first ladyre.
Sanders jelentős győzelméből azonban nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mivel az előválasztások túlnyomó többsége még hátravan. Legközelebb Nevadában és Dél-Karolinában választanak.
Mindkét államban jelentős előnnyel vezet Clinton,
így stabilizálhatja az előnyét Sandersszel szemben a március 1-jei szuperkedd előtt. A szuperkedd lényege, hogy azon a napon előválasztanak a legtöbb államban. Sok esetben akkor már eldől, ki lesz az adott párt elnökjelöltje.
Donald Trump és Bernie Sanders győzelme elemzések szerint az amerikai választók azon akaratát jelzi, hogy mindenképpen jelentős változást akarnak, szeretnék „felforgatni” az amerikai politikát. Már az előrejelzések is Trumpot és Sanderst prognosztizálták győztesnek, és a két politikusnak égetően szüksége is volt a győzelemre, hogy megszerezze a további küzdelemhez szükséges hitelességet.
A republikánus oldalon Donald Trump a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, és mögötte viszonylag nagy lemaradással következik a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns. Nagy meglepetést keltett elemzők – és a választók – körében is, hogy a jó és tisztességes politikusnak tartott, de szürkén kampányoló John Kasich ohiói kormányzó második lett a szavazatok 15,9 százalékával.
Trump győzelme azért is kiemelkedő, mert republikánus jelölt ebben az államban 2000 óta nem nyert ekkora fölénnyel.
Az összes korosztályban Trump győzött,
és a független szavazók szimpátiáját is elnyerte.
A harmadik helyen Ted Cruz texasi szenátor végzett, a szavazók 11,5 százalékának bizalmát megszerezve, mögötte Jeb Bush volt floridai kormányzó csak négy tizedszázalékkal maradt le. Marco Rubio floridai szenátor a voksok alig valamivel több, mint 10 százalékát gyűjtötte be, Chris Christie, New Jersey állam kormányzója pedig 7,6 százalékos szavazataránnyal dicsekedhet.
A republikánusoknál nagy meglepetést keltett Marco Rubio gyenge eredménye. Elemzők szerint ennek az az oka, hogy a legutóbbi televíziós vitán nagyon rosszul szerepelt, pedig az iowai jelölőgyűlés után még úgy tűnt komoly vetélytársa lehet Trumpnak. Jeb Bush harmadik helye arra lehet elég a volt elnök testvérének, hogy
legalább versenyben marad a következő hetekre.
Elemzők szerint Trump győzelmének azért volt óriási jelentősége, mert mostantól nemcsak a felmérésekre tud hivatkozni a politikus, hanem egy konkrét eredmény is azt mutatja, hogy komolyan kell őt venni.
Bernie Sanders a győzelmi beszédében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy ez a választási eredmény olyan üzenetet küldött, amelynek „nagy visszhangja lesz a Wall Streettől Washingtonig, Maine államtól Kaliforniáig. És az üzenet az, hogy nagyszerű országunk kormánya mindenkié,
nem csupán maroknyi gazdag kampányfinanszírozóé.”
Donald Trump, aki eddig soha nem viselt közhivatalt, megismételte, hogy ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, ismét naggyá teszi Amerikát, és a világ ismét tiszteli majd Amerikát.
A Reuters hírügynökség és az Ipsos intézet kedd esti közvélemény-kutatása szerint
a választók 73 százaléka kifejezetten elégedetlen
azzal, ahogyan a dolgok zajlanak az országban. A választók viszonylagos tanácstalanságát – elárvultságát – jól érzékeltetheti az a riport is, amelyet az egyik televíziós csatorna adott közre kedden este.
A riport szereplője egy házaspár: a feleség a demokrata párti Bernie Sandersre szavazott, a férj azonban a republikánus Donald Trumpra, azzal az indoklással, hogy Trump még mindig a legtisztességesebb az elnökjelöltségre pályázók között. De – tette hozzá a férj – meglehet, hogy az elnökválasztáson, novemberben, már ő is Sandersre adja a voksát.