A kongresszus által már a múlt héten elfogadott szankciók
Az újabb büntetőintézkedések célja, hogy elvágja Phenjant a rakétára szerelhető méretű, kicsinyített nukleáris robbanófej és a hordozásához kellő, nagy hatósugarú, ballisztikus rakéta kifejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásoktól. Az elnök által aláírt új intézkedések emellett 50 millió dollárt különítenek el Észak-Koreába irányuló rádióadások sugárzására és humanitárius segélyprogramokra is.
A törvényjavaslatot gyorsan és szinte egyhangúlag szavazta meg a hónap elején az amerikai törvényhozás. Február 12-én a kongresszusban 408 szavazat ellenében mindössze ketten szavaztak a szankciók ellen, míg a szenátusban két nappal korábban egyhangú döntéssel támogatták őket.
Washington mindeközben folyamatosan egyeztet Pekinggel arról, hogy az ENSZ milyen további szankciókkal sújtsa Észak-Koreát.
Peking elutasítja az olyan intézkedéseket, melyek szerinte romba döntenék Észak-Korea gazdaságát,
destabilizálva a Koreai-félszigetet, ugyanakkor támogatja az olyan újabb szankciókat, amelyek "megfizettetik a kellő árat" Phenjannal az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű határozatainak sorozatos megsértéséért.
Katina Addams, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön közölte, hogy
az Egyesült Államok elsődleges célja Észak-Koreában a békés úton történő nukleáris leszerelés.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség ezt úgy értékelte, hogy Washington elutasította Peking javaslatát arra, hogy béketárgyalásokat indítsanak Phenjannal.
Vang Ji kínai külügyminiszter a hét elején tett javaslatot erre ausztrál kollégájával való találkozója után. Egy békeszerződés Észak-Korea és az Egyesült Államok között - ami Phenjan régi követelése - hivatalosan véget vetne a félsziget kettészakadását eredményező, több mint hatvan évvel ezelőtti koreai háborúnak. Washington azonban addig nem hajlandó erről tárgyalni, amíg Észak-Korea le nem tesz nukleáris ambícióiról, illetve annak témájában le nem ül a tárgyalóasztalhoz.