Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szupervasárnapot tartanak Németországban, mivel három tartományban is új parlamentet választanak március 13-án. A voksolásokon várhatóan jelentősen megerősödik a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kárára, de
Angela Merkel kancellár ettől még nem fog megbukni.
Hétvégén 12 millióan mondhatják majd el a véleményüket a tartományukban lévő állapotokról, valamint az országos politikáról. A tartományi választások a korábbi években is részben a kormány megítéléséről szóltak, de a mostani választások kiemelkednek ebből a szempontból. Ennek legfőbb oka a menekültválság, ami már több mint fél éve az egyik vezető téma a németországi közéletben is.
A CDU számára a legkatasztrofálisabb eredmény Baden-Württembergben várható. A kereszténydemokraták a második világháború óta mindig nyertek ebben a tartományban, és ők rendelkeztek a legnagyobb frakcióval. A legutolsó felmérések szerint könnyen lehet, hogy még a 30 százalékos támogatottságot sem érik majd el. A CDU-s szavazatveszteség legfőbb nyertese természetesen az AfD lesz.
„Korábbi szavazóink 8-10 százaléka voksol majd az AfD-re” – erről Hans-Günter Knaupp, egy baden-württembergi CDU-tag beszélt. „Amit Merkel tesz, az jó a világnak, de itt meglehetősen rosszat tesz pártja megítélésének” – mondta a kormánypárti szimpatizáns. Knaupp, ha lenne rá lehetősége, akkor azt mindenképpen megkérdezné a kancellártól, hogy miért nem próbál határozottabban fellépni a kritikusokkal szemben.
Baden-Württemberg már az öt évvel ezelőtti választáson is nagy meglepetést okozott azzal, hogy a CDU, annak ellenére, hogy megnyerte a voksolást, ellenzékbe szorult. Az elmúlt öt évben a tartományt Winfried Kretschman zöldpárti politikus vezetésével egy baloldali koalíció irányította. Most úgy néz ki,
a Zöldek nyerik majd a választást,
és várhatóan folytatódhat az SPD-vel közös kormányzásuk.
Az ország keleti részén fekvő Szász-Anhalt tartományban már jóval bonyolultabb a helyzet. Az egykori NDK területén fekvő országrészben az AfD könnyen lehet, hogy még a második helyet is meg tudja szerezni, mivel csupán három százalékponttal van lemaradva a Baloldali Párttól. A nyertes itt a CDU lehet, de a jelenlegi 32 százalékos támogatottsága nem lesz elég arra, hogy a mélyponton lévő SPD-vel (14 százalék) folytathassa a nagykoalíciót.
Rajna-vidék-Pfalz tartományban fej-fej mellett áll a CDU és az SPD. Nagy valószínűséggel a harmadik helyre az AfD futhat be, de arra itt sincsen esélye, hogy tagja legyen valamilyen koalíciónak. Ennek az oka, hogy mind a liberálisok (FDP), mind a Zöldek öt százalék fölött állnak, így a nagyok könnyebben találhatnak maguknak koalíciós partnert. Eddig SPD–Zöldek koalíció vezette a tartományt, de a választás után nagy valószínűséggel nagykoalíció jöhet.
Az összes választáson tehát a bevándorlásellenes erők áttörése várható. „Ami most folyik, azt nem tudjuk menekültpolitikának nevezni, világosan ki kell mondani,
ami itt történik, az menekültkáosz” –
mondta Stefan Räpple, az AfD egyik baden-württembergi jelöltje. „Már parlamenten kívüli ellenzékként is sokat elértünk. Ha bekerülünk a parlamentbe, akkor tényleg veszélyesek leszünk a rendszerre, és jobbá tesszük majd Németországot” – mondta a politikus.
Az AfD előretörését mutatta a március 6-i hesseni önkormányzati választás is, ahol először indultak, és rögtön a harmadik helyet szerezték meg. A párt a szavazatok 11,9 százalékát szerezte meg. Az első helyen a CDU végzett, de a támogatottsága a 2011-ben szerzett 33,7 százalékról 28,9 százalékra csökkent. A második az SPD lett 28,5 százalékkal.
A szavazatok területi megoszlása azt mutatja, hogy ahol nem indult a viszonylag gyengén szervezett, kevés párttagra és aktivistára támaszkodó AfD, ott kiugróan jól szerepelt a széles körben neonácinak tartott, betiltásra irányuló alkotmánybírósági eljárás alatt álló Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD).
Bármilyen rosszul is szerepel a CDU, azt szinte ki lehet zárni, hogy Merkel megbukjon. A kereszténydemokratáknál is tisztában vannak azzal, hogy egy időközi választás eredményét nem lehet automatikusan egy országos megmérettetésre kivetíteni. Ráadásul a következő parlamenti választás még viszonylag mesze van (2017 szeptembere), és Merkel is abban bízik, hogy a menekültválság hullámai addigra elülnek.
Másrészt azért sem várható Merkel bukása, mert egyelőre nincsen olyan politikus, aki akár a CDU-ban, akár azon kívül reális kihívója lenne a kancellárnak. Bár a németek közül sokan elégedetlenek a politikus menekültügyben nyújtott teljesítményével, de összességében
csak róla tudják elképzelni, hogy az országot vezesse.
Ezt az előnyt az sem változtatja meg, ha esetleg vasárnap a kereszténydemokraták a vártnál jobban is meggyengülnek.
