A görögországi Idomeniben humanitárius katasztrófa fenyeget, mind az alapvető életfeltételek biztosítása, mind az eljárási folyamatok terén kaotikus állapotok uralkodnak. A beszámoló szerint Görögországban a menekülttáborok lakóira fizikai és pszichés kimerültség, létbizonytalanság miatt érzett aggodalom, valamint általános dezinformáltság jellemző.
A válságövezet semmilyen kézzelfogható segítséget nem kap
a központi kormányzattól, a helyi polgármesterek pedig a kormányra hivatkozva meglehetősen passzívan állnak a helyzethez.
A politikai narratívában helyi szinten is – a kormányéval összhangban – erős a szolidaritás érvként való használata: esetükben a migránsokkal való együttérzés, valamint az „európai szolidaritás hiánya” a cselekvésképtelenség legfőbb indoka. Ezzel szemben
a macedón oldalt az átláthatóság és a rendezettség jellemezte,
a beléptetési és ellenőrzési rendszer pedig hatékony, és minden elemével a nyugat-balkáni országok közötti megállapodás pontos végrehajtását célozza.
A macedón hatóságok ideiglenes befogadási kapacitása és eszközparkja – különösen görög összehasonlításban – kielégítő, a rendvédelmi szervek esetében kismértékben fejlesztendő – írták. Az intézet szerint Macedónia elsődleges célja a NATO- és az EU-csatlakozás, valamint a görög és a német befektetések biztosítása.
Érzékelhető, hogy a migránsválság kezelésében nélkülözhetetlen görög–macedón, illetve görög–török együttműködést a – történelmi okokból – fagyos kétoldalú kapcsolatok is terhelik. „A görög–macedón tapasztalatok minden korábbinál erősebben rávilágítanak arra, hogy a hatékony határvédelem kevésbé kapacitás, mintsem politikai akarat és felelősségérzet kérdése” – hangsúlyozták.