Az uralkodó januárban tájékoztatta a vezetőket – köztük John McCain, a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának elnökét, valamint Bob Corkert, a szenátus külügyi bizottságának elnökét - arról, hogy a jordániai különleges erők is részt vesznek líbiai akciókban, ráadásul a brit SAS (Különleges Légi Szolgálat) egységei mellett.
A jordániai király szerint a brit alakulatoknak szükségük van a jordániai katonák segítségére, miután „a jordán szleng hasonlít a líbiai szlengre". Az Egyesült Államok és a jordániai király közötti kapcsolat azt jelzi, hogy Washingtonnak fontos szövetségese Jordánia a régióban. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy
az amerikaiak az 1950-es évek óta 15 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélyt adtak az országnak.
Jordánia azonban az elmúlt hónapokban csalódott volt az Egyesült Államok tétlensége miatt, a szíriai háború elmúlt öt évében ugyanis 630 ezer menekült érkezett az országba. Abdullah emiatt több alkalommal is követelte, hogy vessenek véget a harcoknak.
II. Abdullah egyebek mellett azt is mondta az amerikai vezetőknek, hogy
II. Abdullah szerint az al-Shabaab nevű terrorista csoport jó kapcsolatokat ápol az al-Kaidával és az Iszlám Állammal is Szomáliában, ezért kenyai és brit csapatokkal készen állnak arra, hogy határon átnyúló akcióba kezdjenek.
A SAS-egységek líbiai bevetéséből belpolitikai botrány lett Nagy-Britanniában, az ellenzéki képviselők szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy a jordán királynak több információja van a különleges erőkről, mint nekik.