"Véget vetek a szenvedésnek" - ezzel indokolta Gjorge Ivanov, hogy miért ad kegyelmet az országot felbolydító lehallgatási botrány szereplőinek - elítélteknek és ítéletre vágyóknak egyaránt. A hatalommal való visszaélés miatt indított nyomozásokat is leállítja - írja a BBC.
A botrány csaknem egy éve robbant ki. Kiderült, hogy a kétmilliós országban
több mint 20 ezer ember lehallgatását szervezték meg.
A macedón kormányfő, Nikola Gruevszki belebukott a botrányba, idén júniusra pedig új választást írtak ki. Az ellenzék szerint a lehallgatást maga Gruevszki és kémfőnöke szervezte.
Az elnök egy televíziós beszédben jelentette be azamnesztiát. Azt mondta, hogy az ország érdekében cselekszik. Az ország egyik legfőbb célja az Európai Uniós csatlakozás, a nyomozások leállításának hírét viszont az EU bővitési biztosa is úgy kommentálta, hogy az
nincs összhangban a jogrenddel.
A botrányt kirobbantó ellenzéki szociáldemokrata Zoran Zaev szerint az amnesztiával az elnök puccsot hajtott végre. "Minden eszközt bevetünk, hogy megállítsuk őt" - mondta Zaev. Macedónia fővárosában, Szkopjában tüntetés kezdődött. komoly összecsapásról egyelőre nem érkeztek hírek de a Twitteren terjedő videókon látszik, hogy az emberek és a rendőrök lökdösődnek.
A hatalmon lévő koalíciós pártok sem értenek egyet az amnesztiával. Szerintük az elnök lépését a jó szándék vezette, de így
esély sincs a közélet megtisztulására Macedóniában.
Gjorge Ivanov elnök egyébként szövetségese a lemondott Nikola Gruevszkinek. A június 5-i előre hozott választást az ellenzék bojkottálni akarja.
A lehallgatási botránynak magyar szála is van: a megfigyeléshez a Magyar Telekom helyi, macedón leányvállalatának hálózatát vette igénybe a kormány.
Tavaly tavasszal és nyáron több alkalommal is tömegtüntetések voltak Macedóniában a lehallgatási botrány miatt. Az ellenzék vezetője azzal is megvádolta a kormányt, hogy megpróbálta eltussolni a nyomozást a rendőrök által agyonvert 22 éves fiatalember ügyében. A tüntetések időnként összecsapásokba törkolltak.
A zavargások ideje alatt az ország északi, albánok lakta részeibe is bevonult a hadsereg. Azt állították, hogy külföldről érkező fegyveres terroristákat kutatnak. A Kumanovó környéki összecsapásokban több rendőr meghalt.
A tüntetések és a zavargások után csak az Európai Unió segítségével született egyezség.