Részben akotmányellenesnek nyilvánította a német terrorellenes törvényt a Karlsruhe-ban székelő alkotmánybíróság - írja a Die Welt. A grémium szerint a törvény túl nagy jogkörrel ruházná fel a szövetségi bűnügyi hivatalt (BKA).
A német alkotmánybíróság az előkészülőben lévő terrorellenes törvényében az állampolgárok megfigyelését találta aggállyosnak. Ha a törvény a mostani formájában lépne hatályba, a szövetségi rendőrség tulajdonképpen beférkőzhetne az emberek magánéletébe, ami az
állampolgárok „magánszférához való alkotmányos jogát” sérti meg.
A grémium a BKA saját fejlesztésű szoftverének (Bundestrojaner) bevetését is kifogásolta, ami egész egyszerűen lefölözné a kiszemelt számítógépek adatbázisát.
Az alkotmánybíróság visszaküldte a jogszabályt a német parlamentnek, hogy azt tárgyalja újra, és a kért módosításokkal nyújtsa be még egyszer. A törvény véglegesítésére 2018. június végéig kaptak haladékot a törvényalkotók.
A német szövetségi rendőrség az amerikai FBI megfelelője. A BKA jogkörét már 2009-ben egy törvénymódosítással kibővítették. A szövetségi hivatalnak jogában áll terrorizmus megelőzése címén
telefonvonalakat lehallgatni, lakásokat bepoloskázni, azokban kamerákat elrejteni, vagy távolról számítógépekbe belenyúlni.
A legújabb módosítás még tovább tágítaná a hatóság ezen jogkörét. Az alkotmánybíróság azonban épp az arányosságot kifogásolta.
A brüsszeli merényletsorozat után a magyar kormány is leporolta a már korábban felvetett terrorellenes javaslatcsomagját. A kormányzati akcióterv részét képezné egy Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozása, ahol a szolgálatok információit fésülnék össze, elemeznék és rendszereznék.
A szervezet létrehozása mellett a belügyi tárca terrorellenes javaslatcsomagja a mostaninál hatékonyabb és szélesebb körű információgyűjtési, lehallgatási protokollokat javasol.