Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ijesztő állításokat fogalmazott meg a NATO és Oroszország kapcsolatáról az észak-atlanti szövetség európai erőinek egykori (2011–2014) főparancsnok-helyettese. Sir Alexander Richard Shirreff most megjelent, 2017 – Háborúban Oroszországgal című könyvében nem állít mást, mint hogy a két katonai pólus a háború felé sodródik.
A visszavonult brit tábornok szerint ennek végkifejlete – ha a Nyugat nem tesz semmit, hogy megelőzze – akár egy éven belül bekövetkezhet. Vélelmeit Shirreff a Krím félsziget 2014. márciusi orosz annexiójára alapozza, amely szerinte véget vetett a hidegháború utáni világrendnek, és megágyazott a konfliktusnak.
A könyvben az a forgatókönyv is szerepel, hogy Oroszország – azért, hogy a NATO ne tudja „bekeríteni” – területeket hasít majd ki Ukrajna keleti részéből (is), megteremtve az összeköttetést a Krímmel, a balti államokat pedig megszállja, ismét az orosz kisebbség védelmére hivatkozva.
Bár azt elismeri, hogy a NATO már tett a három északi posztszovjet tagállam biztonságának garantálásáért, további lépésekre van szükség: „kellően magasra kell tenni a lécet, hogy semelyik agresszornak ne jusson eszébe még csak kockáztatni sem. Ez a léc most nincs elég magasan”.
Megint a Baltikumban kóstolgatták a NATO-t
Alig egy héttel a legutóbbi incidens után a NATO balti légtérvédelmének „ügyeletese", a brit légierő (RAF) ismét a Baltikum fölött, a protokollt megsértve repülő orosz harci gépeket fogott el – közölték Londonban. Az RAF Észtországban állomásoztatott Eurofightereinek ezúttal egy Il-20-as felderítő gépet és négy Szu-27-es vadászgépet kellett kikísérniük a térségből. A britek tájékoztatása szerint április – vagyis a balti légtérvédelem rájuk eső rotációja – óta ez volt a tizenhetedik felszállásuk, és már több mint 40 orosz géppel volt dolguk.Ami a tábornok ukrajnai „korridorelméletét” illeti: az ukrán védelmi minisztérium legfrissebb háborús térképén az látszik, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok jelenleg az azovi kikötőváros, Mariupol keleti bejáratánál fekvő Sirokinye falut ostromolják.
Ez bő 300 kilométerre fekszik a Krím északkeleti bejáratának számító Csonhar ellenőrzőponttól, vagyis – amennyiben szárazföldire gondolt – a tábornok által emlegetett összekötő folyosót is legalább ilyen hosszan kellene ellenőrizni.
Ez ellen védekezni csak a nukleáris elrettentő képességek fenntartásával lehet, hiszen „ne legyenek illúzióink: az atomfegyverek használata része az orosz katonai stratégiának”. Mindeközben, állítja Shirreff,
a NATO-ból egyre inkább hiányzik a tudás és a katonai képesség,
amellyel megfelelhetne az általa a Nyugat legveszélyesebb ellenségének tartott Oroszország javuló konvencionális (hadviselési) képességeinek, pedig Vlagyimir Putyint csak akkor lehet megállítani, ha a szövetség belátja, hogy valós esély van a háborúra, és sürgősen cselekszik.
„Putyint nem a szavai, hanem a cselekedetei alapján kell megítélni: megszállta Grúziát, a Krímet és Ukrajnát. Erőt alkalmazott, és megúszta” – írja a brit főtiszt.
Nem ez az első alkalom, hogy a tábornok komoly kételyeket fogalmaz meg a NATO-val kapcsolatban. 2014-ben a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Nyugat-Európa folyamatosan építi le katonai kapacitásait, és
nyilvánvalóan nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben jelentős amerikai segítség nélkül.
Shirreff ugyan elismerte, hogy népszerűtlen politikai döntés lenne az újrafegyverkezés, de ha a szövetség komolyan veszi saját védelmi kötelezettségeit, akkor újra kell fegyverkeznie, és újjá kell építenie katonai kapacitásait.
