Moszkva: török cégek segítik az Iszlám Államot

Bagdad, 2016. május 17. Autóroncs körül emberek Bagdadban 2016. május 17-én, miután az Iszlám Állam iszlamista terrorszervezet egyik tagja gépkocsiba rejtett pokolgéppel felrobbantotta magát az iraki főváros túlnyomórészt síiták lakta keleti szegénynegyedének, Szadrvárosnak az egyik piacán. Az iraki főváros síiták lakta negyedeiben pokolgépes merényletek sorozatát követte el az Iszlám Állam piacokon, és legalább ötvennégy embert megölt. (MTI/EPA/Ahmed Ali)

Oroszország arról tájékoztatta az ENSZ-főtitkárt, hogy több törökországi vállalat pokolgépek készítéséhez szükséges anyagokkal látja el az Iszlám Állam terrorszervezetet.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint az erről szóló levelet Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet továbbította szerdán Ban Ki Mun főtitkárnak.

Csurkin tájékoztatása szerint orosz szakértők

elemezték az iraki Tikrít és a szíriai Kobani környékén harcoló iszlamistáktól elkobozott robbanóelegyek főbb kémiai összetevőit,

azonosították a gyártó vállalatokat, vizsgálták továbbá azt is, hogyan értékesítették ezeket az anyagokat. Kiderült, hogy Törökországban gyártották őket, vagy úgy kerültek ebbe az országba, hogy a külföldi gyártók nem engedélyezték a termékek reexportját, vagyis eladását harmadik országnak.

Az Iszlám Állam május 17-én egy bagdadi piacon követett el öngyilkos merényletet Forrás: MTI/EPA/Ahmed Ali

Csurkin levelében megnevezett öt törökországi céget, amelyek a többi között robbanóanyag előállításához szükséges, török cégek által gyártott alumíniumport, ammónium-nitrátot, karbamid granulátumot és hidrogén-peroxidot szállítottak az Iszlám Államnak. A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben hétszeresére nőtt a Törökországból Szíriában irányuló ammonium-nitrán exportja.

Az orosz diplomata szerint mindebből következik, hogy

a török hatóságok tudatosan támogatják az Iszlám Államot,

hozzáférést biztosítva a terrorcselekményekben gyakran használt robbanószerek alapanyagaihoz.

Az orosz ENSZ-nagykövet szerint az Iszlám Állam közel-keleti műhelyeiben gyártott pokolgépek megkülönböztető jellemzője, hogy egy amerikai vállalat által gyártott integrált áramköröket, egy svájci székhelyű cég tranzisztorait és egy finn vállalat mobiltelefonjait használták hozzájuk.

A török külügyminisztérium Csurkin levelére reagálva közölte, hogy az

a legújabb példája a Törökország elleni orosz propagandakampánynak,

ezért nem is lehet komolyan venni.

A török-orosz kapcsolatok mélyponton vannak azóta, hogy tavaly novemberben török vadászgépek a szíriai-török határ térségében lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Moszkva azt állította, hogy az orosz gép Szíria légterében repült, Ankara pedig azt, hogy megsértette a török légteret, ezért indokolt volt a lelövése. Az eset komoly diplomáciai viszályhoz vezetett a két ország között, amelyek amúgy is ellenkező oldalon állnak a szíriai háborúban: az oroszok Bassár el-Aszad elnököt, míg a törökök az ellenzékét támogatják. A gép lelövése miatt Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Törökország ellen.