Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültstátusszal rendelkezők közül minden kettőt átlagosan egy családtag követ. Tavaly 14 ezer jogerősen elfogadott kérelem született, ezért lehet úgy kalkulálni, hogy a családegyesítés útján ez további hétezer főt jelent - közölte Karl-Heinz Grundböck, a tárca egyik szóvivője.
A családegyesítéssel érkezők az összesen beadott menedékkérelmi igények tíz százalékát teszik ki.
Június elsején hatályba lépett Ausztriában az április végén elfogadott szigorított menekültügyi törvény. A törvénymódosítás a családegyesítés feltételeit is szigorította: a menekülteknek egyebek között anyagi előfeltételeket kell bizonyítani hozzá, és az eljárás csak három év elteltével lesz megindítható.
Azok, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, és az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett ugyancsak három év után történhet meg a családegyesítés. A kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban mégis veszélyes lehet visszatérniük származási országukba, például a halálbüntetés veszélye vagy más jellegű önkény miatt.
A Die Presse című napilapban csütörtökön megjelent írásban az áll, hogy a belügyi tárca szóvivője szerint a kiegészítő védelemmel rendelkezők családegyesítési igényével várhatóan kevés ember érkezik az országba. Tavaly 2500-an kapták meg a kiegészítő védelmet, és ők - három év múlva - várhatóan nagyjából ezer családtagjukat hozzák magukkal.
Június elején Wolfgang Sobotka belügyminiszter azt közölte, hogy Ausztriában eddig idén mintegy 19 ezer, vagyis nagyjából feleannyi menekültügyi eljárás indult meg, mint a befogadásra meghatározott, 37 500 fős felső korlát. A tárcavezető közlése szerint jelenleg naponta már nagyjából 800-an érkeznek Ausztriába, ennek oka a melegebb időjárás és az aktívabb embercsempészet.
Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékkérelmet nyújtottak be.