Az Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy hidegháború ugyan nincsen, de
stratégiai partneri kapcsolat sincsen a NATO és Oroszország között.
Hozzátette, hogy a NATO ugyan törekszik a jelenlétének megerősítésére a szövetség keleti határvidékén, de csak a szövetség biztonságának erősítése céljából és nem azért, hogy "konfliktust provokáljon". A NATO célja a politikai párbeszéd fenntartása Oroszországgal - húzta alá Jens Stoltenberg.
Angela Merkel megerősítette, hogy Németország hajlandó részt vállalni csapatok rotációs rendszerű állomásoztatásában a Baltikumban, és hangsúlyozta, hogy a jelenlét erősítése a térségben teljes mértékben megfelel a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak.
Hozzátette, üdvözlendő volna, ha még a július 8-án kezdődő varsói NATO-csúcs előtt újabb ülést tartana a NATO-Oroszország Tanács.
A csúcstalálkozó előkészítését szolgáló megbeszélés után a német kancellár és a NATO-főtitkár is hatékonynak nevezte az Égei-tengeren az embercsempészet visszaszorítására indított NATO-küldetést.
Angela Merkel elmondta, hogy a következő napokban el kell kezdeni tárgyalni arról, hogy miként lehetne tovább erősíteni ezt a szerepvállalást a Földközi-tengeren zajló, Sophia nevű EU-s küldetéssel összefüggésben. Jens Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO-nak többet kellene tennie az embercsempészet ellen, és meg is vannak a képességei erre.
A NATO az új líbiai kormánynak is tud segíteni, ha van ilyen igény - mondta a főtitkár.
Angela Merkel elmondta: a következő napokban az iraki kormány azon kéréséről is tárgyalni kell, hogy az észak-atlanti szövetség működjék közre a hadsereg tisztjeinek és katonáinak képzésében.
Jens Stoltenberg jelezte, hogy a NATO készen áll a kérés teljesítésére.
A NATO a három balti államban, Romániában és Lengyelországban tervez rotációs alapon működő - nem állandóan állomásozó, hanem időközönként változó összetételű csapatokból álló - egységeket telepíteni. Németország várhatóan a Litvániában telepítendő egység vezetését vállalja el a varsói csúcson.
A NATO azután kezdte erősíteni jelenlétét az Oroszországtól tartó keleti tagállamaiban, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.
Az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.