Ha most vasárnap tartanák a választásokat, akkor a Néppárt (PP) nyerne a szavazatok 30,5 százalékával – derült ki az NC Report legfrissebb felméréséből. A második helyen a baloldali populista Podemos áll 24,1 százalékkal, míg harmadik a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 21,3 százalékkal. Negyedik lenne a jobbközép-liberális Polgárok (Ciudadanos) a szavazatok 14,3 százalékával.
Mindez azt jelenti, hogy
a 350 fős spanyol alsóházban a PP 124–130,
a Podemos 79–84, a PSOE 80–82, a Ciudadanos 38–40 mandátumot szerezne. Vagyis továbbra sem tudna egyik politikai oldal sem stabil kormányt alakítani, mert ahhoz 176 mandátumra lenne szükség. Hasonló volt a helyzet a tavaly december 20-i választás után is, azzal a különbséggel, hogy azóta a Podemos és a PSOE helyet cserélt.
VI. Fülöp király május 3-án oszlatta föl a parlamentet, mivel a négy, gyakorlatilag egyforma súlyú erőnek öt hónap alatt sem sikerült kormányt alakítania. Spanyolországban a 2015-ös választás hozta el az addigi két domináns pártra (PP és PSOE) épülő rendszer szétesését a Podemos és a Ciudadanos megerősödésével.
A decemberi választásokon győztes PP jelöltje, Mariano Rajoy már el sem fogadta az uralkodó felkérését a kormányzásra, mondván: nem rendelkezik a megválasztásához szükséges parlamenti többséggel. Február elején a szocialista Pedro Sánchez kapta meg a lehetőséget a királytól, de
koalíciós tárgyalásai kudarcba fulladtak.
A közvélemény-kutatási adatok sorozatosan azt mutatják, hogy a választások megismétlése nem segíti át a holtponton a spanyol belpolitikát, mivel a jelenlegihez hasonló erőviszonyokat jósol a pártoknak, azaz egyikük sem lesz képes egyedül kormányozni.
A mostani kampányban kiemelt szerepet kap Venezuela, mivel az egyre erősebb Podemos politikusa követendő példának tartja a latin-amerikai ország gazdaságpolitikáját. Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke arról beszélt, hogy Pablo Iglesiasnak, a Podemos vezetőjének fel kellene tárnia, hogy
milyen kapcsolatai vannak a venezuelai kormánnyal.
A PP és a PSOE is bírálta a Podemost, mivel egyáltalán nem olyan elkötelezetten követelik a politikai foglyok szabadon engedését, mint a többi spanyolországi párt. A Podemos riválisai azzal is támadják az alakulatot, hogy hatalomra kerülése esetén a venezuelai gazdasághoz hasonló káoszba sodornák Spanyolországot.
A baloldali-populista pártot azzal is támadják, hogy közvetlen pénzügyi támogatást fogadott el Venezuelától, de ezt hitelt érdemlően egyelőre senki sem tudta bizonyítani. Mindezen támadások ellenére a Podemos egyáltalán nem gyengült az utóbbi hetekben. A párt választási szövetséget kötött a kommunista Egyesült Baloldal nevezetű alakulattal, így
már a második helyen áll a népszerűségi listákon.
„Míg az ellenfeleink a félelmet, addig mi a reményt fogjuk mozgósítani” – mondta a párt egyik vezetője a Politico magazinnak.
Mariano Rajoy természetesen arra készül, hogy továbbra is ő vezesse az országot. Legfrissebb kampányvideójában arról beszélt, hogy az ország útelágazáshoz érkezett. A mérsékelt Spanyolország áll szemben a radikális erőkkel, akik veszélyeztetik az eddig elért fejlődést, és veszélybe sodorják az országot – üzeni a 2011 óta hatalmon lévő PP videója. A Néppárt és a Podemos látványos összeütközése
hozzájárulhat a politikai mezőny polarizálódásához,
aminek a vesztese a PSOE és a Ciudadanos lehet – erről már Lluis Orriols politikai elemző beszélt.
Rajoy célja, hogy a Ciudadanosszal kössön koalíciót, ha sikerül megszerezniük a 176 mandátumot. Ha ez nem sikerülne, akkor német mintára egy jobbközép-balközép koalíciót hozna létre. A PP minden bizonnyal könnyebben tudna koalíciót kötni a szocialistákkal, ha a harmadik helyen végeznének – mondta Orriols. A jelenlegi felmérések alapján egy ilyen koalíciónak meg is lenne a többsége az alsóházban.
Azonban, ha a Podemos végezne a második helyen, és a PSOE a harmadikon, és a két pártnak együtt meglenne a többsége, akkor nehezen lehetne megmagyarázni a szocialista szavazóknak, hogy
miért a jobboldallal kötnek koalíciót.
Egyelőre csak egy hárompárti és esetleg egy kétpárti koalíciónak lenne többsége. A hárompárti alternatíva esélye nagyon kicsi, és egyelőre egy nagykoalíciós kormányzást is nehéz lenne elképzelni.
Összességben, ha a következő hetekben nem történik jelentős változás a pártok támogatottságában, akkor a június 26-i választások után is patthelyzet lesz. Ez abból a szempontból sem lenne szerencsés, hogy
Spanyolországban továbbra is nagyon magas az államadósság,
valamint a költségvetés hiánya is magasabb 3 százaléknál. Az ország versenyképességének a javításához további reformokra lenne szükség és nem hónapokig tartó kormányalakítási tárgyalásokra. Pedig könnyen lehet, hogy decemberben újra választanak majd a spanyolok.