A puccskísérletben "közvetlen beavatkozásra utaló jelek vannak" - állította a török kormány egyik ügyvédje, Robert Amsterdam. Hozzátette, többször is próbálták figyelmeztetni az Egyesült Államok kormányát a Pennsylvaniában száműzetésben élő Gülen és mozgalma jelentette fenyegetésre. Mint mondta, a török titkosszolgálat szerint "vannak arra utaló jelek, hogy
Gülen a katonai vezetés bizonyos tagjaival együttműködik
a megválasztott polgári kormány ellen".
Egy Gülen eszméit támogató nonprofit szervezet, a New York-i székhelyű Közös Értékek Szövetségének elnöke tagadja a vádakat. Az elnök, Y. Alp Aslandogan az AP hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "kategorikusan elutasítjuk a vádakat, és rendkívül meggondolatlannak tartjuk őket". Hozzáfűzte: elítélnek mindenféle katonai beavatkozást Törökország belpolitikájába.
Fethullah Gülen hitszónokra nagyjából 50 éve figyeltek fel Törökországban, sajátos filozófiai irányzata miatt, amelyben az iszlám egy misztikus formáját a demokrácia, az oktatás, a tudományok és a vallások közötti párbeszéd szilárd támogatásával vegyíti. A Gülen nevét viselő szerveződést szokás Hizmet (Szolgálat) mozgalomnak is nevezni.
Gülen támogatói
több mint 100 országban mintegy 1000 iskolát működtetnek,
köztük az Egyesült Államokban 150, az adófizetők pénzéből támogatott oktatási intézményt. Törökországban egyetemeket, kórházakat, jótékonysági szervezeteket tartanak fenn, bankot üzemeltetnek, továbbá saját médiabirodalommal - újságokkal, televíziócsatornákkal és rádióállomásokkal - rendelkeznek.
A török elnök, Recip Tayyip Erdogan már hosszú ideje azzal gyanúsítja Gülent, hogy a - hivatalosan világi - kormány megdöntésére készül Pennsylvaniából. Gülen egyébként ritkán mutatkozik nyilvánosan. Távollétében már legalább három alkalommal idézték bíróság elé.
Az Egyesült Államok csekély hajlandóságot mutat Gülen kiadására. Robert Amsterdam, miután a pennsylvaniai szövetségi bíróságon elutasították Gülen elleni keresetét, júniusban közölte, továbbra is azon lesz, hogy lelepleződjön Gülen "törvénytelen magatartása".
A keresetben az áll, hogy Gülen vele rokonszenvező törökországi rendőröknek, ügyészeknek és bíróknak azt az utasítást adta, vegyék célba egy rivális vallási mozgalom Gülen tanjait bíráló tagjait. Az amerikai bíró szerint azonban
az ügy nem az Egyesült Államok bíróságára tartozik.
Az FBI vizsgálatot indított néhány, az Egyesült Államokban található gülenista iskola ellen vízumcsalások és szabálytalan pénzkezelés miatt. A vádpontok között szerepel az is, hogy állítólag egyes iskolák Törökországból hoznak tanárokat, akiknek feladata a befolyásolható diákok azonosítása és a Gülen-mozgalom felé terelése.
A Közös Értékek Szövetségének nyilatkozata szerint Gülen és a Hizmet mozgalom tagjai több mint 40 éve a békét és a demokráciát támogatják, a katonai puccsokat következetesen elítélték, akárcsak minden, Törökország belügyeibe történő katonai beavatkozást. A szervezet aggodalmát fejezte ki a török állampolgárok, továbbá a Törökországban tartózkodók testi épsége és biztonsága miatt. Az Erdogant támogató körök nyilatkozatait a Gülen-mozgalomról rendkívül felelőtlennek tartják.
A puccskísérletet maga Gülen is határozottan elítélte. Közleményében azt írta:
"az elmúlt 50 évben mindig is szenvedtem a számtalan államcsínytől,
különösen sértőnek érzem, hogy azzal vádolnak, hogy bármilyen kapcsolat fűz ehhez a (mostani) puccshoz. Ezt határozottan cáfolom."
Fethullah Gülen napjait imával és meditációval tölti. Ritkán mozdul ki pennsylvaniai otthonából cukor- és szívbetegsége miatt.