Ma kezdődik a Demokrata Párt jelöltállító konvenciója, ahol szinte biztosan Hillary Clintont választják a párt elnökjelöltjének. Az esemény lehetőséget biztosított volna az éles előválasztási csatározások után a párt egységének demonstrálására – a párt belső levelezéseiből pénteken a WikiLeaks által kiszivárogtatott levelek nyomán azonban
a korábbiaknál is mélyebbé válhat a megosztottság.
A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a pártvezetés és a pártelit az előválasztási folyamat során Bernie Sanders ellen és Hillary Clinton győzelméért dolgozott.
A levelek azt bizonyítják, hogy a párt országos szervezetének, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak a tagjai az előválasztások során azon ötleteltek, mivel lehetne akadályozni Sanders kampányát. Az egyik levélben arról írnak, hogy Sanders támogatóiról kéne negatív cikket terjeszteni. Egy másik ötlet arról szólt, hogy Sanderst (ő lehetett volna az első zsidó elnök) vallással kapcsolatos kérdésekkel lehetne nehéz helyzetbe hozni. Brad Marshall, a párt egyik munkatársa azt javasolta a Kentuckyban és Nyugat-Virginiában tartott előválasztások előtt, hogy kérdezzék a szenátort a hitéről, arról, valóban hisz-e Istenben, vagy ateista.
Mindig kitért az elől, hogy zsidó örökségéről beszéljen, szerintem ateista, és ennek felvetése jó néhány pontnyi előnyt hozhat nekünk, a déli baptisták körében különösen
– fogalmazott belső körlevelében Brad Marshall, aki vasárnap bocsánatot is kért e leveléért.
Bernie Sanders azt mondta: nem sokkolják őt a nyilvánosságra került levelek, „persze csalódott vagyok, de hát így mennek a dolgok" – fogalmazott. Ettől függetlenül arról beszélt, hogy a konvención nem fogja támadni Hillary Clintont, mivel
szerinte most Donald Trump legyőzése a legfontosabb feladat.
Azt azonban világossá tette, hogy a történtek miatt a Demokrata Nemzeti Bizottság elnökének le kell mondania – ezzel a párt legtöbb befolyásos politikusa is egyetértett. Ezek hatására Debbie Wassermann Schultz tegnap bejelentette, hogy a konvenció után – amelyet már a párt alelnöke fog vezetni – lemond a pozícióról. Az Egyesült Államok politikai rendszerében a pártszervezeteknek kisebb szerepe van, mint az európai politikában – legfontosabb feladatuk az előválasztások megszervezése és a megválasztott jelölt kampányának támogatása. Ettől függetlenül Wasserman Schultz távozása – különösen a választási kampány kezdetén – komoly vezéráldozatnak számít.
A kiszivárgott levelek két okból is komoly fejfájást okozhatnak Hillary Clinton kampányának. Az előválasztásokon meglepően jól szereplő Bernie Sanders a fiatal szavazók és a nem elkötelezett demokrata szavazók körében nagyon népszerű. Ezért támogatása kulcsfontosságú lehet Hillary Clinton számára a billegő államok megnyerésében. A karakteres, az Egyesült Államok viszonyai között erősen baloldalinak számító programmal kampányoló, magát egyenesen szocialistának nevező Sanders az előválasztások során
keményen támadta a szerinte a bankok és nagyvállalatok érdekeit képviselő Hillary Clintont.
Ezért is volt jelentős fejlemény, hogy az elmúlt időben már Sanders is beállt Hillary Clinton mögé - persze ehhez kellett az is, hogy Clinton Sanders több programpontjának képviseletére is ígéretet tett. Így például megválasztása esetén – néhány éven belül – a legtöbb amerikai fiatal számára ingyenessé tennék az állami egyetemeken való tanulást.
A Demokrata Párton belül most amiatt aggódnak, hogy a kiszivárogtatás miatti feszültség Sanders és Clinton megállapodását fenyegetheti. Van, aki azt sem tartja kizártnak, hogy Sanders Ted Cruzéhoz hasonló „meglepetéssel" áll majd elő a konvención, és nem fogja támogatásáról biztosítani az egykori first ladyt. Erre azonban Sanders elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján valószínűleg kevés az esély és valószínűleg ennek elkerülését szolgálhatja az is, hogy Wassermann Schulz Sanders felszólítására szinte azonnal le is mondott.
De talán ennél is nagyobb aggodalomra adhat okot demokrata körökben, hogy a WikiLeaks nem hozta nyilvánosságra az összes birtokába jutott dokumentumot. Ez pedig
állandó fenyegetést jelenthet a kampány során,
hiszen abban sem lehetnek biztosak, hogy milyen információk esetleges nyilvánosságra kerülésével kell számolniuk, és azt sem tudhatják, hogy ezekre mikor számíthatnak. Szoros versenyfutás esetén pedig akár egy, a választók pár százalékát elbizonytalanító információ is végzetes lehet – különösen, ha azt mondjuk a választás előtt pár nappal ismeri meg a nyilvánosság.
Ráadásul Hillary Clintonnak már volt egy e-mail botránya, amiről azt gondolhatta: ha a hitelességéből veszítve is, de súlyos veszteségek nélkül kikecmergett. Ha esetleg az ehhez az ügyhöz kapcsolódó levelekből is előkerülnek újak, az hatalmas esélyt adna Donald Trump kampánycsapatának.
A választás kimenetele és az USA nemzetbiztonsága szempontjából sem mellékes kérdés természetesen, hogy kitől kerültek a kiszivárgott dokumentumok a WikiLeakshez. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, de a vizsgálatokra rálátó amerikai tisztségviselők szerint
az oroszok állhatnak a háttérben.
Az FBI által összegyűjtött információk szerint annyi biztosnak látszik, hogy a Nemzeti Bizottság szerverei ellen indított támadást olyanok követték el, akik az elmúlt időben más kormányzati szervek informatikai rendszerének a feltörésével is kísérleteztek. Az FBI szerint az is valószínű, hogy ez a csoport korábban az orosz kormány megbízásából hajtott végre hasonló támadásokat.
Az orosz szál kapóra jönne a demokraták számára – nem véletlen, hogy Hillary Clinton kampányfőnöke is az oroszokat sejti a háttérben - hiszen
ezzel bizonyíthatnák, hogy Donald Trumpot az oroszok segítik az USA és a világ stabilitásának aláásása érdekében.
Már korábban is ezzel próbálták magyarázni, hogy Trump dicsérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azt, hogy arról beszélt: az USA nem feltétlenül avatkozna be a NATO-szövetségesek védelmében egy esetleges külső agresszió esetén a Baltikumban.
A Donald Trump és az oroszok együttműködéséről szóló felvetéseket a milliárdos elnökjelölt kampányfőnöke természetesen elutasította, és abszurdnak nevezte.