Elfogatási parancsot adtak ki hétfőn 42 újságíró ellen a július 15-ei puccskísérletet követő tisztogatások keretében Törökországban – közölte az NTV török hírtelevízió. Az újságírókat feltételezhetően azzal vádolják, hogy kapcsolatban álltak az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal, akit a török kormány „párhuzamos állam” kiépítésével és a puccskísérlet előkészítésével vádol.
A tömeges előállítások eddig nem terjedtek ki a sajtóra. Július 15. óta a török hatóságok
több tízezer katonát, rendőrt, bírót, tanárt és közszolgát bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, és 13 ezer 615 gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Erdogan elnök a halálbüntetés újbóli bevezetésének lehetőségéről is beszélt korábban, szerdán pedig három hónapos rendkívüli állapotot rendeltek el.
Binali Yildrim miniszterelnök vasárnap az elit elnöki gárda feloszlatását jelentette be azután, hogy a puccs után a szervezet 300 tagját letartóztatták.
Törökország nyugati szövetségesei és civil szervezetek szerint az államcsíny utáni helyzetet Erdogan elnök nemcsak a puccsban részt vevők megbüntetésére, hanem a politikai ellenfeleivel való leszámolásra is felhasználja. Legutóbb Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette az országot. Hétfő reggel azt mondta:
Törökország belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja,
és ha a török kormány visszaállítja a halálbüntetést, az EU azonnal megszakítja a csatlakozási tárgyalásokat.
Juncker szavai különösen azután lehetnek jelzésértékűek, hogy Ömer Celik EU-s ügyekért felelős miniszter tegnap szóvá tette: az ország nyugati szövetségesei a demokratikusan megválasztott kormány melletti szolidaritásuk jeleként miért nem látogattak még az országba.
Az EU vezetőinek nem kéne fenyegető állásfoglalásokat tenniük. A fenyegetések miatt nem fogunk elbizonytalanodni
– reagált Jean-Claude Juncker szavaira Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter. Szerinte az EU nyugodtan megfogalmazhatja a véleményét a halálbüntetésről szóló vitában, de a fenyegető hangnem visszaüthet.
Tegnap az Amnesty International közölte: „hiteles bizonyítékai” vannak arról, hogy megkínoztak embereket, akiket a puccskísérlet után fogtak el. A szervezet szerint az ország több pontján felállított, hivatalos és nem hivatalos fogolytáborokban
megvertek és megerőszakoltak foglyokat.
Voltak olyanok is, akiktől a vizet, az élelmet és az orvosi ellátást tagadták meg – állítja az Amnesty. A szervezet vádjait egy török kormánytisztviselő kategorikusan visszautasította. Úgy fogalmazott: abszurd felvetés, hogy egy EU-s tagságra pályázó ország ne tartaná be a törvényeket.
A körözött újságírók listáján szerepel a 72 éves Nazli Ilicak neve is, aki a török médiavilág egyik első számú alakja. A publicistát 2013-ban azért bocsátották el a Sabah című kormánypárti napilaptól, mert korrupciós botrányba keveredett minisztereket bírált. A korrupciós ügy a török kormány szerint azonban csak a Fethullah Gülent támogató ügyészség Erdogan és szövetségesei elleni akciója volt. Ilicakot isztambuli lakásán hétfőn nem találták, a rendőrség kapcsolatba lépett a Mugla tartományi hatóságokkal, mert szerintük ott tartózkodik.
Az Anadolu török állami hírügynökség korábbi jelentései szerint már
az elmúlt napokban is állítottak elő újságírókat, csak jóval kisebb számban és súllyal.
Múlt szombaton a dél-törökországi Adana városban öt újságírót vittek el a rendőrök, pénteken a délkelet-törökországi Sanliurfában hármat, közülük kettőt őrizetbe is vettek.
Tegnap az erőszakos hatalomátvételek ellen tartott több százezres tüntetést a legnagyobb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt. A párt elnöke arról beszélt: az ország gyűlölettel és dühvel nem irányítható, a puccskísérlet résztvevői felett a jog keretei között kell ítélkezni.
A demonstráció csak pár órával azután történt, hogy Hulusi Akar török vezérkari főnök arról beszélt: a puccskísérletben részt vevő katonák a legsúlyosabb árat fizetik tetteikért.