„A vita hevében és többféle témát érintve néha előfordul, hogy az ember nem válogatja meg a szavait, vagy helytelen dolgot mond. Én ezt tettem, és sajnálom, kivált azokban az esetekben, amikor személyes fájdalmat okoztam vele. (...) Túl nagy a tét a mostani választáson ahhoz, hogy ezek az ügyek felemésszenek bennünket" – ezek a mondatok eddig elképzelhetetlenek lettek volna az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltjétől.
Donald Trump egyik erőssége ugyanis éppen a bárdolatlanság volt: azzal, hogy mellőzte a diplomáciai stílust,
csak erősödött az a képzet, hogy ő egy pártonkívüli, aki nem tartozik senkinek, politikai programját pedig nem a nagy adományozók alakítják.
Az előbb idézett mondatokat egy súgógépről olvasta múlt héten, az észak-karolinai Charlotte-ban, Hillary Clinton bele is kötött ebbe: „megtudtuk, hogy a beszédíró és a súgógép is tudja, sok minden van, amiért bocsánatot kell kérni” – mondta. A kommunikációs fordulat ettől még szembetűnő, ráadásul a kampányban mindenki, Clinton is súgógépről beszél.
Trump nemrég átalakított kampánycsapata minden jel szerint hamar munkába állt, és egyelőre nem azoknak van igazuk, akik a milliárdos megnyilvánulásainak durvulását vélelmezték. A The Washington Post például a szerda reggel bejelentett átalakításról tudni vélte, hogy Trumpék inkább keményítenek, mint elnézéseket kérnek.
Ezt persze eztán sem lehet kizárni,
hiszen az elnökjelölt a – kritikusai által csak Trump Pravdának nevezett – Breitbart-médiacsoport elnökét, Stephen Bannont nevezte ki kampányfőnöknek. Márpedig az ugyancsak konfrontatívnak mondott exbankár által felügyelt médiumokban előszeretettel visszhangozzák Trump migráns- és muszlimellenes szólamait, és még azelőtt a pártfogásukba vették az elnökjelöltet, hogy az nyilvánosan ambicionálta volna az elnöki pozíciót.
Bannon kinevezése a The Washington Post szerint egyben azt is jelzi, hogy elmélyülhet a feszültség Trump és a republikánus pártvezetés között, és inkább a konzervatív jobbszárnyat fogják megcélozni, semmint a mérsékelt és/vagy független szavazókat, akiknek megnyerése egyébként elengedhetetlen, ha komolyan gondolják Hillary Clinton legyőzését – a demokrata jelölt a legfrissebb felmérések szerint országosan 4 százalékkal vezet.
A kampánycsapat átalakításának – Bannon mellett Kellyanne Conway republikánus közvélemény-kutató érkezett még kampánymenedzsernek – azonban
volt egy sokkal prózaibb oka, nevezetesen az előző menedzser, Paul Manafort botránya.
A The New York Times múlt hét elején írta meg, hogy Manafort több millió dollárt kaphatott a 2014-ban megbuktatott oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics pártjától, amelynek éveken át tanácsadóként dolgozott. Pénteken a lap újabb részleteket közölt az ügyről, azt állítva, hogy a fizetési csekkeket a Janukovics-féle Régiók Pártjának egyik prominense, a kijevi Verhovna Rada külügyi bizottságának korábbi elnöke, Vitalij Kaljuzsnij írta alá.
Trump érthetően szerette volna elkerülni, hogy akár csak közvetve is ráégjen egy újabb oroszbarát epizód, ezért Manafortot előbb a háttérbe állították, majd pénteken ő maga mondott le.
Utódai pedig az elnézéskérésen kívül más újdonságokkal is előálltak. Bármilyen hihetetlen: mióta a júliusi pártkonvenciók után hivatalosan is megkezdődött a Clinton–Trump-párharc,
a republikánus jelölt még egy másodpercnyi hirdetést nem vásárolt a tévében.
Az NBC szerint erre most – péntektől kezdve 10 napon át – 4 millió dollárt költenek, a szpotokat pedig négy, az elnökválasztást eldöntő billegő államban, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában, Ohióban és Floridában sugározzák. Clinton ugyanis e tekintetben már több kört vert riválisára, hiszen az elmúlt hetekben 61 millió dollárt költött tévéreklámokra.
A legutóbbiban épp republikánus pártvezetők és véleményvezérek Trump-ostorozásait szedték össze, és amiatt kérik számon a republikánus jelöltet, hogy – noha korábban megígérte – továbbra sem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, és ezzel továbbra sem sikerült minden kételyt eloszlatnia az Oroszországhoz fűződő viszonyával kapcsolatban.
Általánosságban is elmondható, hogy Clinton jobban áll anyagilag. Az amerikai Szövetségi Választási Bizottság legfrissebb, szombaton publikált összesítése szerint a demokrata jelölt júliusban 38 millió dollárt fordított a kampányára, Trump ezzel szemben ennek kevesebb mint felét, 18,5 milliót, de még ez is nagy előrelépés a júniusi 7,8 millióhoz képest. Ebből következik, hogy Clinton sokkal több adományt gyűjtött az elmúlt hónapban: összesen 52 millió dollárt, míg republikánus ellenfele 38 milliót.
Ennek egyik oka az lehet, hogy Donald Trump május végéig gyakorlatilag saját maga finanszírozta a kampányát – több mint 50 millió dollárt pumpált bele –, így viszonylag új kihívás számára, hogy külső forrásokat vonjon be.