Petro Porosenko ukrán elnök a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a Krím és a szakadárok uralta Donyec-medencei területeknél állomásoztatott összes ukrán katonai egységnél, miután Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy diverzáns tevékenységet folytatott a Krím félszigeten.
Emellett a kijevi vezérkar közölte: Ukrajna előre bejelentett hadgyakorlatba kezdett szerdától az ország déli részén.
Mindennek előzménye, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbál új konfliktust provokálni, és destabilizálni igyekszik a Krímet, amelyet Moszkva 2014-ben magához csatolt. Kijev tagadta ezeket az orosz vádakat, és azt állítja,
Moszkva ezt cinikus ürügyként próbálja felhasználni, hogy nagyobb katonai fenyegetést jelentsen Ukrajnára."
Konferenciahívás
Petro Porosenko ukrán elnök arra utasította a kijevi külügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen telefonos párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia államfővel, Joe Biden amerikai alelnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.Moszkva egyelőre semmivel nem bizonyította, hogy Ukrajna diverzáns tevékenységet folytatna a Krím-félszigeten, amire hivatkozva Oroszország csapaterősítést hajtott végre - mondta a NATO egy meg nem nevezett tisztségviselője, aki szerint
a NATO "aggódó figyelemmel kíséri" a helyzetet.
Az orosz külügyminisztérium eközben figyelmeztetett: az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül. "Arra hívjuk fel partnereinket, hogy gyakoroljanak befolyást a kijevi kormányra, és óvják meg azt az olyan veszélyes lépésektől, amik a legnegatívabb következményeket vonhatják maguk után.
Nem vezet jóra, ha a tűzzel játszanak"
- írták.
Mint arról az Origo is beszámolt, az orosz elnök azt mondta: Ukrajna veszélyes játékba kezdett, a terrort választotta a béke helyett, ezért nincs értelme annak, hogy megtartsák a tervezett tárgyalásokat a kelet-ukrajnai rendezésről.
Reagálásában az ukrán külügyminisztérium közölte:
Vlagyimir Putyin több háborút akar. Oroszország kiterjeszti a konfliktust, és fogcsikorgatva keres háborús okot Ukrajna ellen, miközben a Nyugatot teszteli."
Oroszországban szeptember 18-án tartják a választásokat. Az Ukrajnához tartozó félszigetet Moszkva 2014 tavaszán csatolta el, a helyi népszavazás eredményére hivatkozva. Az orosz lépést a világ államainak túlnyomó többsége nem ismeri el.
Eközben Vlagyimir Putyin elnök megvitatta az orosz nemzetbiztonsági tanács tagjaival, hogy milyen intézkedéseket vezessenek be a krími polgárok és infrastrukturális létesítmények védelmének megerősítésére. Az orosz elnöki hivatal szerint a tanácskozás résztvevői áttekintették a szárazföldi és tengeri határra, valamint a krími légtérre vonatkozó terrorelhárítási intézkedések forgatókönyveit.
Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője szerint a tervezett terrorakciók mögött az amerikai külügyminisztérium áll, mert az ukrán tisztségviselőknek maguktól nem lenne merszük ilyen lépéseket tenni.
Azt javasolta, hogy a diverzánsokat öljék meg, és a határ mentén akasszák ki őket, hogy a többieket elriasszák.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta közben bejelentette, hogy háromnapos gyakorlatba kezdett, amelyen a víz alatti diverzánsok elhárítására képezik ki a tengerészeket.