A BT egyeztetéseket kezd Phenjant sújtó újabb "jelentős intézkedésekről", köztük új szankciókról is.
Az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán kezdeményezte, miután péntek reggel Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris töltetet robbantott fel az észak-koreai kommunista rezsim megalakulásának évfordulóján.
Samantha Power amerikai ENSZ nagykövet az ülés előtt úgy nyilatkozott, hogy a tanácsnak újabb szankciókkal kell sújtania Phenjant, és a korábbi négy szankciós határozatot is következetesen végre kell hajtani, demonstrálandó Phenjan számára, hogy "jogsértő és veszélyes lépései" nem maradnak következmények nélkül.
Power szerint nem puszta provokációról van szó, Észak-Korea azért tökéletesíti atomfegyvereit és hordozóeszközeit, hogy túszul ejtse a térséget és a világot. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, korábbi dél-koreai külügyminiszter leszögezte: a nukleáris robbantás az ENSZ BT korábbi határozatainak "arcátlan megsértése".
A feszültség csökkentése a Koreai-félszigeten az egyik legsúlyosabb feladat, amelyet a világnak meg kell oldania - mondta az AP amerikai hírügynökségnek pénteken adott interjúban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Ha Észak-Korea atomfegyvert vet be, az sokkal több áldozatot fog követelni, mint a szíriai polgárháború vagy a világ más konfliktusai - figyelmeztetett.
A koreai politikus elmondta, hogy tízéves ENSZ-főtitkári megbízatása és külügyminisztersége idején is "minden erejével azon volt", hogy bármilyen módon szót értsen az észak-koreaiakkal, hogy előmozdíthassa a békét, a biztonságot és a megbékélést Észak- és Dél-Korea között. Az ENSZ-főtitkár, akinek mandátuma az év végén lejár, többnyire az észak-koreaiakat hibáztatja azért, hogy ez nem sikerült. "Most pedig lassan már szinte konfrontációig fajul a helyzet" - foglalt állást Ban Ki Mun.
Észak-Korea először 2006-ban hajtott végre kísérleti atomrobbantást. Pénteken Phenjan immár ötödször robbantott atombombát.