Kolumbia új fejezetet nyit a béketárgyalásokban

Juan Manuel Santos

Bejelentette a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők szélsőbaloldali gerillacsoporttal folytatandó béketárgyalások új fejezetét Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, miután a vasárnapi népszavazáson a voksolók hajszálnyi többsége elutasította a kormány és a gerillacsoport között korábban aláírt békeszerződést.

Santos hétfőn este tudatta, hogy ezúttal is Humberto de la Calle fogja vezetni a kormány tárgyaló delegációját. De la Calle a referendum eredményének tükrében korábban felajánlotta a lemondását.
A kolumbia elnök közölte: felkérte a főtárgyalót, hogy lásson hozzá azoknak a fontos kérdéseknek a megvitatásához, amelyek szükségesek minden kolumbiai álmának beteljesüléséhez: a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) vívott háború lezárásához.

Eltökéltek a békében

A Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető is megerősítette korábban, hogy a referendum eredménye nem azt jelenti, hogy a békére tett erőfeszítések feleslegessé válnak. A gerillavezér nyomatékosította azt is, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, de eltökélt marad a béke elérésében.

Juan Manuel Santos Forrás: MTI/EPA/Mauricio Duenas Castaneda

220 ezer halott

A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 220 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó, szeptember 26-án megkötött békeszerződést, amelyet négy évnyi, Havannában folytatott tárgyalássorozat előzött meg. A "nem" és az "igen" szavazatok között mintegy 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára. A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a "lehető legszélesebb legitimitást" biztosítsa a már aláírt egyezménynek.

Túl elnéző az egyezmény

A békeszerződés ellenzői - Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön - úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

Hajlandóak a párbeszédre

Uribe egyebek közt azt követeli, hogy a gerillákat jogi úton vonják felelősségre, és ne tudjanak a politikába belépni. A nagy befolyással rendelkező volt elnök hétfőn kijelentette: "Teljes mértékben hajlandóak vagyunk a párbeszédre. De megvan a hajlandóság a kormány részéről is, hogy figyelemmel hallgasson, és változtasson?"