Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Még mielőtt a két elnökjelölt a Las Vegas-i egyetem aulájának pulpitusához lépett volna, a vendégként részt vevők interjúk sorát adták a különböző televíziós csatornáknak.
Mike Pence republikánus alelnökjelölt például azt mondta, hogy a választás eredményét a republikánusok és a republikánus elnökjelölt is elfogadja. Clinton kampánycsapatának egyik tagja pedig azon aggodalmának adott hangot, hogy Chris Wallace konzervatív televíziós vezeti a vitát, és majd esetleg túl kemény kérdéseket tesz fel Clintonnak.
Mindenki megjegyezte, hogy az iráni televízió is jelen van, és élőben közvetíti a két politikus vitáját.
Ezúttal nem csak a két elnökjelölt, de családtagjaik sem fogtak kezet egymással, és nem is köszöntötték egymást.
Az elnökjelölti vita első témája az Egyesült Államokban alkotmánybíróságként működő szövetségi legfelső bíróságról és feladatairól szólt.
Hillary Clinton olyan legfelső bíróságot szeretne látni, amely nem keveseket képvisel, hanem a társadalom széles rétegeit, így a többi között kiáll a melegek és a transzneműek jogai mellett is. A demokraták elnökjelöltje fontosnak tartotta, hogy ne változzék az abortusz jogát garantáló, úgynevezett Roe/Wade-törvény, és egyúttal felemelte szavát az egyik republikánus jogvédő civil szervezet ellen is.
Donald Trump az alkotmány második kiegészítésének tiszteletben tartását tartotta fontosnak – ez garantálja a fegyverviselés és -használat jogát), továbbá hangsúlyozta, hogy elnökként konzervatív főbírát jelöl majd.
Hillary Clinton az érvényben lévő, abortuszt garantáló törvény mellett érvelt, Donald Trump pedig – mint mondta – „életpárti”, de a szövetségi államokra bízná a döntést.
Miután a republikánus elnökjelölt, Donald Trump kifejtette, hogy konzervatív főbírákat jelölne, és ezt követően ők megváltoztatnák a szabad abortusz jogát garantáló Roe/Wade-törvényt, a demokraták elnökjelöltje a törvény életben tartása mellett érvelt.
Clinton szerint az abortusz minden esetben tragikus döntés, de a nőknek joguk van ahhoz, kivált, ha az egészségük veszélybe került. A demokrata elnökjelölt szerint a legfelső bíróságnak meg kell vitatnia az egyes szövetségi államokban érvényben lévő szigorú és korlátozó törvényeket.
Az illegális bevándorlást illetően Donald Trump és Hillary Clinton alapvetően másként gondolkodik.
Donald Trump szerint demokrata párti vetélytársa a nyitott határok híve, míg ő szigorítaná a határellenőrzést. Mint fogalmazott:
van itt néhány rossz ember, és nekik távozniuk kell az országból.
Trump utalt arra is, hogy Obama elnöksége idején mintegy egymillió illegális bevándorlót toloncoltak ki az Egyesült Államokból, csakhogy erről nemigen beszélnek.
Clinton erre azt válaszolta:
az Egyesült Államok a bevándorlók országa.
Hillary Clinton nem hagyta szóhoz jutni a műsorvezetőt, „túlbeszélte” őt, végül Chris Wallace-nak sikerült feltennie a kérdést: igaz-e az, amit a WikiLeaks kiszivárogtatott dokumentumai közölnek, miszerint ő egyetlen összefüggő, határok nélküli, azaz nyitott határokkal rendelkező kereskedelmi övezetet szeretne a féltekén?
Clinton azonban erre nem válaszolt, azt fejtegette, hogy nem is erről kellene beszélni, hanem arról, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatásai az oroszok beavatkozási kísérletei.
Ismételten Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország megítélése volt az egyik legfőbb külpolitikai téma, mindkét jelölt, Donald Trump és Hillary Clinton indulatosan, egymás szavába vágva érvelt a saját igaza mellett.
Clinton szerint az orosz kormány a hackertámadásokkal és a WikiLeaks-kiszivárogtatásokkal „kémkedik” az Egyesült Államok ellen, és
Trump elnökként Putyin „bábja” lenne.
Trump azzal vágott vissza, hogy nem is ismeri személyesen Putyint, nem lenne a bábja, az orosz elnök viszont nem tiszteli Hillary Clintont.
A demokraták elnökjelöltje azt állította, hogy Putyin elnök igenis segíti Trump kampányát, és szerinte Trump inkább hisz Putyin elnöknek, mint az amerikai hírszerző szolgálatoknak.
Trump úgy fogalmazott, hogy
Clinton azért nem kedveli Putyint, mert túljárt az eszén.
A demokrata párti elnökjelölt azt hangoztatta, hogy Trump „hetykén” kezelte az atomfegyverek használatának ügyét, és ezt Trump azonnal cáfolta.
A két elnökjelölt ismét eltérően vélekedett az Egyesült Államok szövetségeseihez – Japánhoz, Szaúd-Arábiához – fűződő viszonyról. A republikánus elnökjelölt megismételte korábbi álláspontját, miszerint az Egyesült Államok „nem tarthatja el”, vagyis nem finanszírozhatja Szaúd-Arábia, Németország és mások védelmi kiadásait. Donald Trump ezúttal is „hazugnak” nevezte vetélytársát.
A demokrata párti Hillary Clinton fogadkozott, hogy elnökké választása esetén nem fog adót emelni, republikánus ellenlábasa, Donald Trump pedig munkahelyteremtést ígért, és azt, hogy visszacsalogatja az országba a külföldre „vándorolt” munkahelyeket.
A demokraták elnökjelöltje több elemből álló gazdasági tervet kíván majd előterjeszteni a gazdaság állapotának javítására. A vitában
az adórendszer átalakítását ígérte, és egyenlő bért a nőknek.
Ugyanakkor leszögezte, hogy nem kíván adót emelni, szemben az erről szóló állításokkal. Donald Trump szerint az amerikai gazdaság stagnál, nincs elég munkahely, és azok a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyeket Clinton férje írt alá (a NAFTA, vagyis az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás), vagy amelyet most Hillary Clinton támogat, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, TTIP néven ismert szabadkereskedelmi megállapodás, rosszat hoznak az országnak. Clinton azt mondta, hogy a TTIP utolsó változatát nem vizsgálta meg alaposan.
Donald Trump szerint ha Hillary Clinton lesz az elnök, az amerikai gazdaság bajban lesz. A republikánus elnökjelölt azt hangoztatta, hogy
ő az elmúlt harminc évben többet tett a magánszektorban, mint Clinton a közszolgálatban.
Az amerikai elnökjelöltek szerdai, utolsó tévévitáján Hillary Clinton előhozta Donald Trump adóügyeit, mire a republikánus elnökjelölt leszögezte: Clintonék ugyanúgy, sőt, még rosszabbul adóznak, mint ő.
Hillary Clinton szerint negyven év óta Donald Trump az első elnökjelölt, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. Trump azzal válaszolt, hogy azoknál a nagy cégeknél is hasonlóan éltek és élnek az adótörvények adta lehetőségekkel, amelyek a Clinton-kampányt támogatják. Trump felhozta Bernie Sanders vermonti szenátor – aki Clinton pártbeli vetélytársa volt az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben – Clinton elleni vádjait, miszerint túlságosan elkötelezett a Wall Street nagybankjai és az anyagi támogatói mellett.
„Éppen Bernie Sanders szerint Donald Trump az Egyesült Államok valaha volt legveszélyesebb elnökjelöltje” – válaszolta Hillary Clinton.
Chris Wallace műsorvezető a harmadik elnökjelölti vita során felhozta az elmúlt hetekben Trumpot szexuális zaklatással megvádoló nők eseteit. Trump cáfolta, hogy ezek az esetek megtörténtek volna, és mint mondta, be is bizonyította a vádak megalapozatlanságát. Azt mondta, hogy nála jobban senki sem tiszteli a nőket. Ugyanakkor felhívta a műsorvezető figyelmét, hogy nem ezekre az állítólagos szexuális zaklatásokra kellene összpontosítani, hanem Clinton e-mail-botrányára.
Clinton utalt arra, hogy az FBI nem javasolt vádemelést az ügyben, mire Trump azzal vágott vissza, hogy Bill Clinton az FBI-döntés előtt találkozott az igazságügyi miniszterrel.
Vita bontakozott ki a Clinton Alapítvány vitatott tevékenységéről is. Trump Haiti példáját hozta fel, mondván, hogy a haiti földrengés után összegyűlt pénzt nem a helyreállításra költötték. „Haitin gyűlölik Clintonékat” – állította Donald Trump. Továbbá – tette hozzá – ha Clinton olyan nagyon védi a nők jogait és méltóságát, akkor hogyan fogadhat el az alapítvány olyan országoktól is jelentős támogatásokat, amelyekben semmibe veszik a nőket, a nők jogait. Ezzel összefüggésben utalt Szaúd-Arábiára. Hillary Clinton ezt válasz nélkül hagyta, és inkább felsorolta, hogy a családi alapítvány mi mindent csinál szerte a világban. Trump bűnöző vállalkozásnak nevezte a Clinton Alapítványt.
Donald Trump republikánus elnökjelölt kitérő választ adott a szerdai elnökjelölti vitában arra a műsorvezetői kérdésre, hogy el fogja-e fogadni az elnökválasztás eredményét.
A vitavezető egyértelműen feltette a kérdést Donald Trumpnak, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a lánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét.
Donald Trump úgy fogalmazott: „Majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt.” Vagyis arra utalt ezzel, hogy megvárja az eredményeket, és utána dönt róla.
A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra. Szerinte Hillary Clintonnak nem is lenne szabad indulnia az elnökségéért, már eleve a jelöltsége is bizonyíték a választási csalásra. Trump a vita hevében
undok nőnek
nevezte vetélytársát.
Hillary Clinton leszögezte: az amerikai történelemben a vesztes elnökjelöltek mindig elfogadták a választás eredményét.
A jelöltek közül a megfigyelők nagyobb része a demokrata párti Hillary Clintont ítélte jobbnak, és a republikánus Donald Trump a sajtókommentárok mindegyike szerint súlyos hibát követett el azzal, hogy nem volt hajlandó garantálni a választások eredményének elismerését. A sajtó a The Washington Post című liberális laptól a CNN hírtelevízión át a The Wall Street Journal című konzervatív újságig egyetértett abban, hogy a vitát Chris Wallace műsorvezető nyerte.
