Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete egy demarsot (szóbeli jegyzéket) adott át Pan Gimun ENSZ-főtitkárnak egy magántalálkozójuk alkalmával szeptember 13-án - mondta az esetet ismerő három diplomata az AP hírügynökségnek. Szerintük
Csurkin "vehemensen" tiltakozott Zeid clevelandi és hágai beszéde ellen, amelyekben bírálta az általa populistának tartott politikusokat,
különösen Trumpot és egy sor európai politikust is.
Egy clevelandi egyetemen tartott beszédében a főbiztos áprilisban azt mondta az akkor még elnökjelölt-aspiráns Trumpról, hogy
néhány hónappal ezelőtt (...) lelkesen támogatta a kínzást és az elviselhetetlen fájdalom okozását az információszerzés érdekében".
Trump korábban többször kijelentette: ha őt választják az Egyesült Államok elnökévé, utasítást ad a 2009-ben betiltott, és a nemzetközi jog szerint is kínzásnak minősülő kihallgatási technika, a vízbefojtás szimulálásával tartott kihallgatás (waterboarding) újbóli bevezetésére.
A republikánus elnökjelölt emellett többször is méltatta beszédeiben Vlagyimir Putyin orosz elnököt,
ígérve, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzi Moszkva és Washington kapcsolatait.
Zeid Raad al-Husszein szeptember 5-én Hágában a béke, a jog és a biztonság érdekében létrehozott alapítvány megnyitóján bírálta az általa populistának tartott politikusokat, leginkább a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjét, Geert Wilderst. A jordániai herceg szerint sok a hasonlóság a holland politikus, Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje, Orbán Viktor, Milos Zeman cseh államfő, Norbert Hofer osztrák szabadságpárti elnökjelölt, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője és Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának volt vezetője, a brexitet támogató egyik brit politikus között. A főbiztos úgy vélekedett, ezeknek a politikusoknak az ideológiája közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez.
Az AP szerint Zeid kijelentései ellen élesen tiltakoztak Orbán Viktor, Marine Le Pen, Geert Wilders és Nigel Farage szövetségesei. Trump ugyanakkor nyilvánosan nem reagált.
Ez az intézkedés a hírügynökség szerint rávilágít az amerikai republikánus elnökjelölt és Moszkva szokatlan kapcsolatára. Ugyanakkor
nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy Trump kereste volna Oroszország támogatását
vagy egyáltalán tudott az ENSZ emberi jogi főbiztosa bírálatáról.
Az amerikai kormány részéről már korábban olyan vádak merültek fel, hogy Oroszország kibertámadásokat szponzorált, egyebek mellett a Demokrata Párt Országos Bizottsága (DNC) email-szervereinek feltörésére.
Az orosz diplomáciai tiltakozás most újraszíthatja a gyanút, miszerint Moszkva beleavatkozik az amerikai elnökválasztásba. A Kreml viszont azt állítja, hogy nincs álláspontja az amerikai elnökválasztásokkal kapcsolatban és elutasította az ellen megfogalmazott vádakat.