A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül egy európai hadsereg felállítását jelenti.
Európa már most szuperhatalom
– jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője november 14-én, hétfőn, az unió kül-, illetve védelmi minisztereinek találkozója előtt.
Újságírói kérdésre válaszolva Mogherini hangsúlyozta, hogy az európai védelempolitikának hitelesebbnek, hatásosabbnak, határozottabbnak kell lennie a jelenleginél. Az Európai Unió sokat tesz a világban az európai polgárok védelme érdekében. Mintegy 17 misszió teljesít szolgálatot uniós zászló alatt, amelyek közül több a migrációs válság megfékezésén dolgozik – tette hozzá.
Ez azt mutatja, az uniónak van védelmi képessége, de vannak még kihasználatlan lehetőségei, amelyhez megvannak a feltételek.
Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra
– tette hozzá Mogherini.
A főképviselő Törökországgal kapcsolatban elmondta, Európának fontos partner Törökország, ugyanakkor nehezíti a kapcsolatokat a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése.
Ezekekről a kérdésekről az uniónak egységes álláspontot kell kialakítania
– tette hozzá.
A hiteles politikai folyamatokhoz való visszatérés és a politikai párbeszéd elengedhetetlenek a demokrácia gyakorlásához és a régió stabilitásához – tette hozzá.
Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa a tanácskozásra érkezve kijelentette, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan megállapodás születik két keleti partnerország polgárainak uniós beutazásáról. Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnának és Grúziának minden feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy előre lehessen lépni a vízummentesség megadásának ügyében.
Sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök olyan ember, akivel az Egyesült Királyság és az Európai Unió is "üzletelhet" a jövőben.
Úgy gondolom, ki kell várnunk, mivel állnak elő, de szerintem lehetőségként kell tekintenünk (a történtekre)"
- mondta.
Johnson, aki a szigetország EU-tagságáról nyáron tartott népszavazás előtt a brexittábor frontembere volt, pozitív lépésnek nevezte az uniós tagállamok védelmi együttműködésének fokozását, illetve a katonai kiadásaik emelését, de hangsúlyozta, nem szabad, hogy ez a NATO kárára történjen.
Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere azon véleményének adott hangot, hogy Európának nem kell félnie Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd venni a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal.
Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője kijelentette, Európának kötelessége megerősíteni a védelmét és növelni a védelmi kapacitását.
Törökországgal kapcsolatban Reynders aggasztónak nevezte, hogy Ankara számos újságíró ellen adott ki elfogatóparancsot és parlamenti képviselők ellen folytat eljárást.
Az Európai Uniónak át kell gondolnia kapcsolatait egy ilyen országgal"
- fogalmazott a belga miniszter.