A parlamenti államtitkár a zárt ajtók mögött zajló tanácskozás után a magyar közmédiának elmondta: a tavalyi első bukaresti regionális NATO-csúcs óta elmozdulás érzékelhető, egyre többen tudatosítják a migrációs fenyegetettséget, most már szinte mindenki elismeri a külső határok megerősítésének elengedhetetlen szükségességét, amit Magyarország évek óta hangsúlyoz.
A parlamenti államtitkár rámutatott: a bevándorlás és gazdasági migráció a terrorveszélyeztetettséget is növeli, ezért nemcsak az orosz-NATO határra, hanem a migrációs hullám megfékezésére is figyelnie kell a védelmi szövetségnek.
A NATO most már a Földközi-tengeren és az Égei-tengeren is komoly erőfeszítéseket tesz a migrációs válság kezelésére.
Az is fontos, hogy a NATO és az Európai Unió ne kioltsa, vagy megkettőzze az erőfeszítéseket, hanem egymást kiegészítve segítse egymást - mondta Szabó László.
A bukaresti tanácskozáson Rose Gottemoeller, a NATO főtitkárhelyettese is részt vett, aki - Szabó László beszámolója szerint - érzékelhetően igyekezett az egyensúlyt, a NATO összes tagállamának az igényeit figyelembe venni.
A közös biztonsághoz való magyar hozzájárulásról Szabó László elmondta, Magyarország évente a GDP 0,1 százalékával emeli, és így tíz év alatt majdnem megduplázza védelmi költségvetését, Afganisztánban, és Irakban is komoly szerepet vállal.
A NATO keleti szárnyának megerősítését szolgáló nyolc előretölt irányító központ közül az első Magyarországon, Székesfehérváron fog a következő napokban megnyílni:
mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország jó partner a NATO számára, és demonstrálja elhivatottságát az EU-val és NATO-val való együttműködés iránt - mutatott rá Szabó László parlamenti államtitkár.
A Románia, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Litvánia és Bulgária részvételével Bukarestben zajló regionális NATO-értekezlet résztvevőit Klaus Iohannis román államfő is fogadta.