Közép-Európa a reneszánszát éli, dinamikusan fejlődik és erősödik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Krakkóban, a Jagelló Egyetemen rendezett, Waclaw Felczak lengyel történész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát.
Ezen dolgozik a V4, ennél "kisebb célt nem érdemes kitűznünk" - mondta.
A miniszterelnök kifejtette: míg régiónkat korábban a Habsburgok, a németek, majd a szovjetek próbálták megszervezni, ma az EU "szervezi egységbe, öleli át és védelmezi", ami kedvezőbb állapot. Megjegyezte: ne engedjük, hogy kritikusaink elhomályosítsák a helyzet pontos értékelését.
Orbán úgy látja, sorsközösségben vagyunk a lengyelekkel, a második világháborúban mi "a vesztes és bűnös oldalon voltunk", a lengyelek pedig "a győztes és áldozat" oldalán, de végül
"a lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésként": szovjet megszállást és kommunizmust.
Stanislaw Kistryn, az egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy a konferencia a közép-európai történelem Lengyelországra gyakorolt hatásáról és a magyar-lengyel barátságról szól. A konferenciát követően Orbán Viktor koszorút helyezett el Waclaw Felczak emléktáblájánál.
Egy másik eseményen, egy 1956-os ünnepségen pedig arról beszélt Krakkóban a kormányfő, hogy új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyar-lengyel barátságot ebben az új korszakban.
Felczak, a Fidesz tiszteletbeli tagja
Waclaw Felczak (1916-1993) történészprofesszor, történelem szakos hallgatóként, a lengyel állam ösztöndíjasaként 1938-1939-ben a budapesti Eötvös Collegiumban tanult. 1940-ben a lengyel földalatti ellenállás küldte vissza Budapestre, itt megszervezte a Varsó-London-Párizs futár-összeköttetést. Amikor egy család nyugati kimenekítésére vállalkozott a kommunista Lengyelországból, a csehszlovák államrendőrség letartóztatta. A lengyel biztonsági szervek kémkedés vádjával halálra ítélték, az életfogytiglanira változtatott büntetésből 1956 októberében szabadult. 1958-ban a krakkói Jagelló Egyetemen újból elkezdte történészpályáját, és megírta a Magyarország története című fő munkáját. 1987-ben vendégtanárként visszatért az Eötvös Collegiumba és előadásokat tartott a Bibó Kollégiumban is. 1991-ben a Fidesz tiszteletbeli tagja lett.