Az ügyben nyílt vita robbant ki kedden a leköszönő és a január 20-án beiktatandó elnök között. Donald Trump Twitter-üzenetben közölte álláspontját, miszerint
a továbbiakban egyetlen foglyot sem szabad elszállítani más országokba a guantánamói börtöntelepről,
mert "rendkívül veszélyes emberekről van szó, és nem szabad visszaengedni őket a csatamezőkre".
Josh Earnest pedig órákon belül reagált, közölve:
Obama elnök szinte bizonyosan tovább csökkenti a Guantánamón őrzött foglyok létszámát.
"Ez lehetőség lesz annak a politikának a megvalósítására, amelyet a leghatékonyabbnak hisz január 20-i beiktatása óta" - fogalmazott Earnest, Obama elnök nyolc évvel ezelőtti beiktatására és korábbi választási kampányígéretére utalva.
A szóvivő arról nem nyilatkozott, hogy pontosan hány rabot és mely országokba terveznek szállítani, amerikai sajtóértesülések szerint azonban
23 fogoly átszállításáról lehet szó.
Donald Trump a kampányban a guantánamói telep fenntartása mellett tett hitet, míg Obama elnök még decemberben is azt mondta: elnöksége utolsó napjaiig azon lesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a foglyok létszámát. A távozó elnök negyven főre szeretné leszorítani a George W. Bush elnöksége idején kialakított börtöntelepen lévők számát.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után mintegy 800 olyan férfit őriztek ott, akit terrorizmussal vádoltak, közülük 532 rabot még George W. Bush elnöksége idején szállítottak el, míg az Obama-elnökség nyolc éve alatt 200 fővel apadt a rabok száma. Obama 2016-ban újabb tervet terjesztett a kongresszus elé, ebben azt javasolta, hogy 30-60 foglyot amerikai börtönökbe szállítsanak át. Republikánus törvényhozók azonban azonnal elvetették a javaslatot.
"Nem felel meg nemzeti érdekeinknek, és aláássa helyünket és szerepünket a világban az, hogy évről évre több százmillió dollárt költünk kevesebb mint hatvan ember őrzésére Guantánamón" - fogalmazott Obama, amikor decemberben aláírta az éves védelmi költségvetésről szóló törvényt.