Hans-Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke alig három héttel a tavaly decemberi berlini gázolásos merénylet után adott interjút a dpa hírügynökségnek.
A 24 éves Anis Amri 12 embert ölt meg a német fővárosban, amikor egy eltérített lengyel kamionnal a tömegbe hajtott egy karácsonyi vásáron.
Maassen elismerte, hogy
Amrit a biztonsági erők megfigyelték, ugyanakkor kevés volt ellene a bizonyíték.
A BfV elnöke egyben elutasította azokat a vádakat, hogy a hírszerzés hibázott volna.
A BfV nyomozói a merénylet előtt hónapokkal már tudták, hogy Amri szalafista – szélsőséges iszlamista – mecseteket látogatott Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Tudomásuk volt arról is, hogy a 24 éves férfi legalább 14 különböző álnevet használt, mióta Olaszországon keresztül Németországba érkezett
2015-ben, ahol később elutasították menedékkérelmét. Emellett a marokkói hatóságok is figyelmeztették a német kollégáikat, hogy a tunéziai férfi merényletre készül. A BfV szerint Amri a gyorsan változó németországi szalafista körökben radikalizálódhatott.
A szalafisták már nem néhány ismert vezető körül csoportosulnak, hanem széttöredezetté váltak. Most már
nem csupán maroknyian, hanem sokan vannak azok, akik befolyással bírnak, és akiket meg kell figyeltetni
– mondta Maassen. Emellett a korábbi évektől eltérően számos csoport most virtuális hálózatokon keresztül kommunikál egymással az interneten vagy a WhatsApp alkalmazáson keresztül. Kiemelte, hogy a szalafisták vezetői között erős ugyan a rivalizálás, bizonyos kérdésekben viszont egyetértés uralkodik, így különösen, ami a dzsihadista szervezetek támogatását érinti.
A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal adatai szerint
Németországban több mint 9700 szalafista él.
A német belföldi hírszerzés vezetője rámutatott, hogy jóval több mint 1200 embert tartanak nyilván "feltételezett iszlamista terroristaként".