Az alkotmányos vádeljárás során főügyészként közreműködő képviselő szerint Pak visszaélt tisztségével, és a profitszerzés eszközévé változtatta az államügyeket barátnője és bizalmasa, Csoj Szun Szil kedvéért. A politikus ügyvédjei légből kapottnak nevezték az államfővel szemben felhozott vádakat, amelyek szerintük feltételezéseken és médiajelentéseken alapulnak.
Pak egyik védője elfogultsággal vádolta az elnök ügyében vizsgálódókat, és azt sugallta, hogy az államfő eltávolítását követelő tömeget Észak-Koreával rokonszenvező csoportok mozgatták. Emellett demagógiával vádolta a botrányról jelentő médiumokat, és párhuzamot állított Pak meghurcolása, valamint Jézus Krisztus és Szókratész görög filozófus "igazságtalan" halála között.
A meghallgatás Pak távollétében zajlott, aki immár másodszor tagadta meg a vallomástételt. A várakozásokkal ellentétben az elnök négy bizalmasa helyett csak egy kívánt tanúskodni csütörtökön. Az elnököt korábban tettestársként jelölték meg a Csoj körüli botrányban. Csojt azzal a váddal állították bíróság elé, hogy beleszólt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, emellett jelentős összegeket sajtolt ki nagyvállalatokból, s a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták. A vád szerint 16 céget vett rá, hogy összesen 77,4 milliárd vont (19 milliárd forint) adományozzanak.
Az alkotmánybíróság előtti meghallgatással egy időben Csoj is megjelent egy szöuli törvényszéken, ahol tagadta az ellene felhozott vádakat. Az elnöki bizalmason kívül az államfő két egykori titkárát is felelősségre vonták kormányzati titkok kiszivárogtatása és zsarolás miatt.
A dél-koreai parlament december 9-én úgy döntött, hogy megindítja a Pak leváltását célzó eljárást, amelynek ügyében azonban az alkotmánybíróságé a végső szó. A hivatalából felfüggesztett államfő feladatait addig Hvang Kjo An miniszterelnök látja el.