Miért van ennyi Oroszországból származó terrorista az Iszlám Államban?

An image downloaded on June 11, 2014 from the jihadist website Welayat Salahuddin shows militants of the Islamic State of Iraq and the Levant (ISIL) waving the trademark Islamists flag after they allegedly seized an Iraqi army checkpoint in the northern Iraqi province of Salahuddin. Jihadists are pushing toward Baghdad on June 12, 2014 after capturing a town just hours to the north, as the US mulled air strikes in a bid to bolster Iraq's collapsing security forces. AFP PHOTO / HO / WELAYAT SALAHUDDIN === RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / WELAYAT SALAHUDDIN" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS FROM ALTERNATIVE SOURCES, AFP IS NOT RESPONSIBLE FOR ANY DIGITAL ALTERATIONS TO THE PICTURE'S EDITORIAL CONTENT, DATE AND LOCATION WHICH CANNOT BE INDEPENDENTLY VERIFIED === / AFP PHOTO / WELAYAT SALAHUDDIN / -

Üzbég származású terrorista támadt szilveszterkor az Iszlám Állam nevében Törökországban. Az Iszlám Állam soraiban rengeteg az Oroszországból származó terrorista, főleg csecsenek, üzbégek, de tádzsik és kirgiz nemzetiségűek is vannak köztük. Az orosz a harmadik leggyakrabban használt nyelv a terrorszervezetben – használóinak többsége az orosz titkosszolgálatok segítségével jutott el a Közel-Keletre.

A Hürriyet szerint üzbég volt az isztambuli merénylő, aki egy klubban kezdett el lövöldözni szilveszterkor, 39 embert megölt, 69-et pedig megsebesített. Abdulkadir Masaripovot a lap szerint egy, szintén üzbégekből álló sejt támogatta, és a merénylet után állítólag felhívta az Iszlám Állam egyik ismert toborzóját, Yusuf Hocát.

Virágok és az áldozatok fotói a megtámadott klubnál Isztambulban Forrás: AFP/Ozan Kose

A merénylet után Izmirben 20 embert tartóztattak le, a Hürriyet szerint dagesztániak, kelet-turkesztániak és kirgizek voltak. Az Anadolu hírügynökség szerint találtak 41 hamis útlevelet, egy olyan GPS-készüléket, amelyet a hatóságok szerint az Iszlám Állam harcosai is használnak, valamint éjjellátókat és lőszert is.

A Daily Beast szerint nem először támadtak közép-ázsiai terroristák Törökországban. Tavaly júniusban az isztambuli reptéren 45 ember meghalt, 230 megsebesült egy merényletben, amelyet egy dagesztáni orosz, egy kirgiz és egy üzbég terrorista követett el.

A sejt vezetője pedig valószínűleg egy hírhedt csecsen volt:

Ahmed Csatajev, becenevén a Félkarú Ahmed.

Csatajev korábban a Kaukázusi Emirátus nevű iszlamista szervezet vezetőjének, Doku Umarovnak a helyettese volt. Őt 2013-ban ölték meg, a csoport egy része pedig később csatlakozott az Iszlám Államhoz. Csatajevet az évek alatt többször letartóztatták: már 2008-ban Svédországban, 2009-ben Ukrajnában, 2011-ben Bulgáriában, 2012-ben Grúziában, de később mindig elengedték.

2016. július 2.

2015 júniusában aztán feltűnt egy YouTube-videón, egy Abu Jihad fedőnevű cserkesz terroristával együtt – ekkor már biztosan Szíriában volt, a Jarmúk Osztagot vezette, az Iszlám Állam egy csecsenekből álló szervezetét, a videón dagesztáni dzsihádistákat köszöntött.

Ekkorra már ugyanis folyamatosan érkeztek a kaukázusi és közép-ázsiai terroristák Szíriába,

főleg Törökországon keresztül. Az Iszlám Állam megalakulásával ugyanis az eddig otthon harcoló terroristák új célt találtak maguknak.

Jacob Zenn, a Jamestown Alapítvány kutatója szerint ezeknek a jórészt orosz anyanyelvű dzsihádistáknak a többsége Oroszországban élt korábban, bár különböző nemzetiségűek. Sok köztük az üzbég, az úgynevezett Üzbég Osztag szerepe nagyon fontos a szervezetben, sok tagja harcolt például az iraki Fallúdzsában is. Rajtuk kívül sok a kirgiz és a tádzsik is a dzsihádisták között,

de a legjelentősebb szerep a csecseneké.

A háborúkban tapasztalatot szerzett csecseneknek komoly szerepük volt az Iszlám Állam katonai sikereiben.

Abu Omar al-Shishani Forrás: AFP/-

Többen közülük magas rangot értek el az egyébként irakiak dominálta szervezetben. Az egyik legfontosabb katonai parancsnok például Tarkan Bartirasvili volt, harci nevén Abu Omar al-Shishani, vagyis Omar, a Csecsen (ő félig csecsen, félig grúz volt), akit tavaly júliusban ölt meg egy amerikai légicsapás.

A harcosok kiképzésében van fontos szerepe Murad Margosvilinek, azaz Abu Muslim al-Shishaninak is, aki korábban a szovjet hadseregben szolgált Moldovában, majd csecsen terrorista hálózatok tagja volt. Szintén magas rangú katonai parancsnok Gulmurod Khalimov, aki korábban a tadzsikisztáni rendőrség különleges egységének vezetője volt, majd átállt a dzsihádistákhoz.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz titkosszolgálat, az FSZB igazgatója 2015 decemberében 2900 emberről beszélt, akik Oroszországból mentek a Közel-Keletre. 2016 novemberében Ilija Rogacsov, az orosz külügyminisztérium Új Kihívások és Fenyegetések nevű osztályának igazgatója azt mondta, több mint 3200 orosz anyanyelvű dzsihádista lehet az Iszlám Állam soraiban. Csecsen hírszerzési források szerint ugyanakkor csak csecsenekből lehetnek ott 3-4 ezren.

Több ezer dzsihádista ment Oroszországból Szíriába Forrás: AFP/Welayat Salahuddin

Összehasonlításként: a Northwestern University elemzése szerint tavaly áprilisban összesen 150-250 amerikai, 2000 ázsiai, 5000-5400 európai, 2-3000 afrikai és 120-225 ausztrál harcolt az Iszlám Állam soraiban, a többiek közel-keletiek voltak.

Jekatyerina Szokirjanszkaja, az International Crisis Group elemzője szerint

az orosz a harmadik legtöbbet használt nyelv az Iszlám Államban

az arab és az angol után. Az európai terrortámadásokért viszont a francia anyanyelvűekből álló csoport felelős.

Az elmúlt években egymástól függetlenül két oknyomozó riport is arra jutott, hogy

az orosz titkosszolgálatok segítették, hogy ennyi dzsihádista Szíriába jusson.

A Reuters is és a Novaja Gazeta újságírója, Jelena Milasina is sok bizonyítékot gyűjtött ehhez.

Így akarták ugyanis az oroszok elérni, hogy csökkenjen az otthoni terrorfenyegetettség.

Úgy gondolták, a dzsihádisták inkább menjenek Szíriába harcolni.

Az FSZB segített útleveleket szerezni, majd eljutni a terroristáknak Törökországba, ahonnan már könnyen átmehettek Szíriába. Abban bíztak, hogy vagy megölik őket ott, vagy ha hazatérnek, akkor el tudják őket fogni, mert pontosan tudják, kikre kell figyelni.

A Reutersnek az egyik dzsihádista, Szadu Sarapugyinov részletesen el is mesélte, mi történt. Ő már évek óta bujkált, amikor ajánlatot kapott 2012-ben: ha hajlandó rá, hogy elhagyja az országot, akkor segítséget is kap hozzá. Miután beleegyezett, kapott egy útlevelet és egy egyirányú repülőjegyet Törökországba.

Az orosz a harmadik leggyakrabban használt nyelv az Iszlám Állam harcosai között Forrás: AFP/Al-Furqan Media

Sok más dzsihádista követte ezt az utat. A New Yorkernek Csecsenföldön azt mondták, hogy főleg a 20-as éveikben járó férfiak és nők mentek Szíriába: volt, aki vallási okokból, volt, aki egyszerűen csak el akart onnan menekülni.

A főleg Dagesztánban bizonyítékokat gyűjtő Jelena Milasina szerint a legtöbben a szocsi téli olimpia előtt hagyták el az országot az orosz titkosszolgálat segítségével – az oroszok

ezzel is csökkenteni akarták az olimpia elleni terrortámadás kockázatát.

Az International Crisis Groupnak ezt egy neve elhallgatását kérő FSZB-tisztségviselő meg is erősítette. Azt mondta: kinyitották nekik a határokat, segítettek nekik kijutni, de mögöttük lezárták a határt, és ha haza akarnak térni, ott várják őket.

Hivatalosan az oroszok persze tagadják, hogy segítették volna a terroristákat. Sőt, egyes hírek szerint a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov (aki korábban szintén iszlamista felkelő volt, majd átállt az oroszok oldalára) már csapatokat is küldött Szíriába, hogy vadásszák le az Oroszországból érkezett terroristákat.