A norvég újságok és internetes oldalak ma reggel arról számoltak be, hogy a Finnmark megyében (ez nem Finnországban van, hanem Norvégiában) található Karasjokban és Kautokeinóban szerdán hajnalban mínusz 41-42 fokot mértek.
Ezzel a hőmérséklettel a két, számik (lappok) által lakott település lett Európa leghidegebb pontja.
Nem sokkal maradt el mögöttük a finnországi Muonio, ahol tegnap délben mínusz 40 fokot mutattak a hőmérők. Mára kicsit melegedett az idő, csütörtökön délelőtt csak mínusz 33 fok volt a finn városban, miközben reggel még mínusz 41,6 fokot mértek.
Ez majdnem húsz fokkal hidegebb annál, amit a hétvégére Magyarország területére jósolnak a meteorológusok. Azt hihetnénk, hogy a rendkívüli körülmények között ilyenkor megáll az élet Lappföldön, holott erről szó sincsen.
2012 februárjában nekem is szerencsém volt átélni, milyen az, amikor délben mínusz 36 fok van.
A svéd Lappföld egyik kisvárosában, Jokkmokkban megrendezett hagyományos számi kézműves vásár első napján fogadta ez az idő a látogatókat. A távolsági autóbusz percnyi késés nélkül érkezett meg Kirunából, nehézséget legfeljebb az jelentett, hogy a sofőr nem tudta a hatalmas szélvédő teljes felületét jégteleníteni.
Ilyen időben – ha nincs szél – akár egy órát is a szabadban tud tölteni az, aki nincs hozzászokva ehhez az időhöz. Ugyanakkor nagyon óvatosnak kell lenni.
Puszta kézzel semmilyen fémtárgyhoz nem szabad hozzáérni, mert abban a pillanatban súlyos égési sérüléseket szenved az ember.
Pontosabban a lenyúzott bőrét szemlélheti az ujján, ha kesztyű nélkül ér hozzá bármilyen fémhez. Mínusz 40 fokban a kiöntött víz már nem folyékony halmazállapotban ér földet, miközben a szemünk elé vékony hártyaréteg ereszkedik le. Ezt is átéltem, amikor egy kutyák által húzott szánnal suhantam a lappföldi erdőben.
Térjünk most vissza a norvégiai Karasjokba, ahol szerdán hajnalban mínusz 41,6 fokot mértek. Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy ez a város, valamint Kautokeiono is, a norvég tengerparttól távol esik.
Zárt terület ez, ahová északról akadálytalanul törnek be a jeges légáramlatok. A térképről az is látszik, hogy Tromsö városa valamivel északabbra helyezkedik el Karasjoknál, ott mégis akár 30 fokkal melegebb van, a Lappföld norvégiai részének belső területein.
Ennek egyszerű az oka, a tenger melletti sávban a észak-atlanti tengeráramlás melegíti a vidéket, de az áramlat hatása Karasjokig már nem ér el.
Miközben Karasjokban szerdán hajnalban mínusz 41 fok volt, Tromsőben kellemesen „meleg”, mínusz 9-10 fokos időben élvezték a telet az ott lakók.
Kona János evangélikus lelkész a norvégiai Tana városában él. Ezen a településen szerdán nem jártak az iskolabuszok.
"Ez nem azt jelenti, hogy a tanítás szünetelt" - mondta az Origónak Kona János. "Nálunk nagyon sok gyerek él a tanyákon, van, ahol csak egy ház van, majd kilométerekre semmi.
A buszokat azért állítják le, mert nem akarják, hogy a gyerekek a mínusz 30 fokban a megállókban a szabad ég alatt várakozzanak.
Ilyenkor a szülők autóval viszik a gyerekeket a suliba, de sokan otthon maradnak. Az ilyen időjárási körülmények közepette ez itt természetes."
„A szerdai volt az idei tél első igazi kemény napja” – jelentette ki Anita Ager-Wick norvég meteorológus. „A Spitzbergák, azaz észak felől érkező erős szél hozta ezt a hideget, amely az évnek ebben az időszakában egyáltalán nem szokatlan errefelé.
Az itt élők hozzászoktak ehhez, ugyanakkor tudjuk, hogy az Európa más részein élők csodálkozva olvassák a rólunk szóló híreket.
Néhány nap múlva jelentős felmelegedés várható, a hét végére mínusz 10 fokra szelídülhet a hideg, ami azért viseli meg az embereket, mert pár nap alatt 25-30 fokos hőmérséklet-különbséggel kell szembe nézniük. Ez pedig a legedzettebbeket is próbára teszi. A viharossá fokozódó déli szél azonban egyáltalán nem növeli a hőérzetet."
Hasonló földrajzi adottságokkal rendelkezik a Finnország „kezes szárán” fekvő Muonio városa, ahol januárban és februárban is rendszeres a mínusz 30 fok alatti hőmérséklet. Az ott élő Aira Luhtaanmäki az Origo kérdésére elmondta, hogy ezekben a napokban semmilyen extra intézkedéseket nem vezetnek be a finn Lappföld északnyugati régiójában.
Az oktatási intézmények nem zárnak be, annyi a különbség, hogy a gyerekeket mínusz 20 fok alatt nem engedik ki a szabadba játszani. Ez az a hőmérséklethatár, amelyet nemcsak nálunk, de Norvégiában is betartanak.
Az autótulajdonosoknak nagyon oda kell figyelniük arra, hogy az álló járműveknél használják az elektromos motormelegítőt. Ilyenkor a kocsit egyszerűen „bedugják a konnektorba”, azaz a lökhárító alatt lévő csatlakozóból kivezetett kábellel szereznek áramot.
Ez lehetővé teszi, hogy a kocsi reggel azonnal beinduljon. A boltok, a hivatalok előtt rendszeresen járó motorral álló autókat látni, amíg odabent zajlik a bevásárlás vagy az ügyintézés. A tömegközlekedés ilyenkor sem áll le. A távolsági autóbuszok pontosan érkeznek és indulnak.
Ami még fontos, hogy az egyedül élő idős emberekre ilyenkor sokkal jobban odafigyelnek a szomszédok, hiszen ez a hideg számukra nagy megpróbáltatás.
Segítenek a bevásárlásban vagy egyéb dolgokban.
Amúgy a lapp emberek élvezik a telet és a kristálytiszta levegőt. Éjszakánként pedig jó esély van arra, hogy az aurora borealis, vagyis a északi fény játékában gyönyörködjenek. A jelenség azonban nem csak ezeken a rendkívül hideg napokon látható. A sarki fény megjelenése ugyanis akár nulla fok közeli hőmérsékletű éjszakákon is lehetséges.
Hasonló élményről számolt be Kiss Krisztián Roland, aki Norvégia északi partvidékén, Storslett városában él. A kutyaszánhajtásban világbajnokságon ötödik helyezést is elért magyar sportoló ezzel a videóval adott helyszíni jelentést arról, milyen az edzés a nulla fokos storsletti erdőben.
Ez az ideális állapot persze nem tartott sokáig. Krisztián tegnap már mínusz 25 fokban motorozott munkába Storslettben. A kutyáit meg beengedte a házba, ugyanis ilyen időben edzeni sem tanácsos velük.
A végére egy jó hír: az oroszországi Jakutföldön ma délben mínusz 45 fok lesz a legmagasabb nappali hőmérséklet. A norvégoknak és a finneknek tehát van hová fejlődniük.